Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

„...roppant aránytalanság van a kitűzött célok és az elért eredményeik között, ... az előre nem látott hatások túlsúlyban vannak, ... a nem ellenőrzött erők sokkal 'hatalmasabbak a tervszerűen irányítottaknál. És ez nem is lehet másképp, amíg az emberek leglényegesebb történelmi tevékenysége — az, amely az állatiságból emberi fokra emelte őket, amely minden egyéb tevékenységük anyagi alapja: életszükségleteik termelése, azaz mai nyelven a társadalmi termelés — mindennél jobban alá van vetve a nem ellenőrzött erők nem szándékolt behatásai vak játékának és a szándékolt célt csak kivételesen, az ellenkezőjét viszont annál gyakrabban valósítja meg" [6]. Ezt írja Engels. Ilyen „vak játéknak" minősíti azt a korabeli (kapitalista országokban ma is fennálló) állapotot, hogy rövid időközökben gazdasági összeomlás következik 'be ós a tömegek nyomora üti fel a fejét. Pedig a természet erőinek igába hajtásával „egy gyermek többet termel, mint valamikor száz felnőtt". A szabad verseny, amely ezt létrehozza, „az állatvilág normális állapota" — mondja Engels. Ennélfogva: „csak a társadalmi termelés tudatos megszervezése, amelyben tervszerűen termelnek és osztják el a termelt javakat, emelheti ki az embert a többi állat világából társadalmi vonatkozásban is úgy, mint azt általában a termelés az emberrel mint fajjal tette. A történelemi fejlődés ezt a megszervezést mindennap szükségesebbé, de egyúttal mindennap lehetségesebbé is teszi. Ezzel új történelmi korszak fog kezdődni, amelyben az emberek maguk és velük együtt tevékenységük minden ága, nevezetesen a természettudomány is, minden eddigit teljesen elhomályosító lendületet fog venni" [7]. A „nem ellenőrzött erők nem szándékolt behatásai" igen sokszor jelentkeztek. Megjelentek és megjelennek minden olyan esetben, amikor a földrajzi környezetben végzett átalakítás ötletszerű és spontán jellegű, és egyoldalúan a várható minél nagyobb tőkés profit érdekében történik. A viszonylag szűk látókörű kapitalista termelés — és az ezt megelőző termelési módok — rendszerint csak az éppen érintett természeti objektum közvetlen átalakítását célozzák. Ilyen eset volt nálunk az Aliföld múlt századi ármentesítése a gabona-árutermelés érdekében. Az elsődleges és fő célkitűzésen túl a munka gazdasági tervezői nem számítottak a közvetett, másod- és harmadrendű hatásokra, és arra, ami ezekből a további fejlődés folyamán kialakult. Nem számítottak a komplex következményekre, az összefüggések egyensúlyának a megbomlására. Az egyoldalú ármentesítés ezért vezetett az Alföld talajának kiszáradására. A Kiskunság régi erdeinek a kiirtása is így vezetett a homok elszabadulására, az amerikai, rablógazdálkodás jellegű gabonatermesztés így vezetett a talaj pusztulására. Ha meredek lejtőkön erdőt irtunk, nemcsak veszedelmes torrensek keletkeznek, hanem a talaj 454