Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1962-ben

nyugat felől az Atlanti-óceáni légtömeg, ennek nyomában országszerte jelentékeny mennyiségű hó hullott, különösen az Északi-Középhegységben és a keleti országrészben. A hónap második harmadában igen eltérő jellegű napök sorakoztak'. Volt több olyan nap, amikor a hőmérséklet nem szállt a 0° alá. A legmagasabb napi középhőmérséklete 4,7° 13-án. Ez országszerte így volt. De már 12-én Osló központtal egy ciklon közeledett Skandinávia alatt Nyugat-Európán át Közép-Európa felé. (A ciklon közepén 724 mm-es rendkívül alacsony légnyomás uralkodott.) Ennek a melegfrontja Osló—Berlin—München vonalában haladt kelet felé. 24 óra múlva hazánk közepét is elérte. Nyomában felhős, csapadékos, szeles volt az idő. Délnyugati szél után 14-én északra forduló, 4-es erősségű szél dühöngött Egerben. Szentgotthárd—Budapest—Szolnok— Vásárosnamény vonaltól északra 10 mm-nél kevesebb, attól délre, több csapadék (hó) hullott e napon. A havazást és enyhülést tehát a ciklon egyik szárnya mögött beáramló tengeri mérsékelt légtömegek okozták, szubtrópusi levegővel keveredve. A frontbetörés 13-ától 15-ig tartott. A 16-i hirtelen hőcsökkenést egy északi hideg szélbetörés okozta, mely sarkvidéki légtömegeket szállított. A borsodi és szatmári fagyzugok mellett e napokban Egerben és Salgótarjánban volt a leghidegebb. Csak a hónap legvégén állott be enyhülés. Egészben véve az ország nyugati felében az átlagnál kissé enyhébb, a keleti felében hűvösebb volt az időjárás. Március. 1962. év márciusa a hidegebb márciusok közé tartozott. (E havi középhőmérséklet 2,0 C° volt.) 50 év alatt öt esetben észleltek csak ennél alacsonyabb havi középértéket. Ez a sokévi átlagnál 3°-kal volt hidegebb. A negatív irányú eltérés országos jelenség volt, az Alföld egyes városaiban 4°, Szegeden 5,3°. Hasonló volt a helyzet a légnyomás értékénél is, ami 4,2 mm-rel volt kisebb a havi törzsértéknél. A csapadék 45 mm-t kitevő összege már 9 mm-rel meghaladta a sokj évi átlagot, az ország más tájai még csapadékosabbak voltak. Helyenként 20—30, sőt 50 mm-es többletet is észleltek. Egerben szokatlanul a keleti (E) szél volt az uralkodó (28%). Ezen irányú légáramlás természetesen nem fokozhatja a csapadékhullást. E hónap alatt 20 csapadékos napot észleltek, ebből 12 napon a mennyiség 1 mm felett volt. Ez is azt bizonyítja, hogy az időjárást nedvesnek tapasztalták. 14 és 24-e között havazott is. A hónap első pentádja még enyhének bizonyult. 4-én 8,1, 5-én 12,5° volt a napi középhőmérséklet. Mi okozta ezen felmelegedést? Március 4-én a Szovjetunió északi vidékein —20, —30°-ot mértek, viszont az Alpoktól délre, szubtrópusi légtömegek hatására enyhe, tavaszias lett az időjárás. A hőmérsékleti ellentét pár napig tartott. 5—6° volt az eltérés a sok évi átlagtól. Március 5-én például Egerben 10 -ot, ugyanakkor Párizsban —1° volt a hőmérséklet. Március 6 és 12-e között lehűlt a levegő. Skandinávia felől hideg légtömegek áramlottak délre, a Kárpátokat megkerülve a Dévényikapun át árasztották el hazánkat. A középhőmérséklet valamivel 432