Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Eger időjárása 1962-ben

Amilyen káros lehet a szőlőre a júniusi, júliusi tartós esőzés és köd, ugyanúgy megsínyli a hosszú ideig tartó szárazságot is. A csapadék sok évi átlagának évi menete azt mutatja, hogy Egerben is a nyár eleje, június a csapadékosabb. Az évi csapadékmennyiség nagyobb része a nyári félév alatt esik. A tetőződés júniusban jelentkezik, ami hazánkban makroklimatikus jelenség. Egy másik enyhe csapadékmaximum októberre vagy novemberre esik. Ehhez a nagyjában egyenletes sok évi csapadékgörbéhez viszonyítva az 1962. évi havonkénti összegek jelentős eltéréseket mutatnak (3. sz. grafikon). Az 589 mm sok évi átlaggal szemben 1962-ben csupán 496 mm esett, ez közel 100 mm hiány. 1901—1950 közötti 5 évtized alatt csak 9 évben mértek itt kevesebb csapadékot. Ez a tény önmagában is alátámasztja azon megállapításunkat, hogy ez az év a jellegzetesen száraz esztendők közé tartozik. Még súlyosabban esik a latba e csapadékszegény jelleg, ha a csapadékösszegnek az évi eloszlását tanulmányozzuk. Hogy az ellentéteket kiélezzem, a nyári félévet 7 hónapra véve (április—október) 1962-ben, ezalatt csupán 208 mm eső esett, ami e 7 hónap sok évi átlagának alig 50%-a. íme a vegetációs időszak alatt a növényzet a szükséges csapadéknak csak a felét kapta. Így vizsgálva a kérdést a szárazság mértéke még súlyosabbnak mutatkozik, Az egyes hónapokat nézve, január és március mennyisége valamivel a sok évi átlag fölött van, a többi alatta. Kirívó november, amikor közel annyi csapadék hullott (153,5 mm), mint az azt megelőző egész félév alatt. 50 év folyamán ez a hónap volt a második legcsapadékosabb november, (de 1943-ban is ezt a mennyiséget csak 0,5 mm-rel múlta felül). Milyen képet mutatnak az egyes hónapok alatt az időjárási elemek összefüggései? Január hó az év kiegyensúlyozottabb hónapjai közé tartozott. A légnyomás középértéke —0,4 mm-rel tér el a törzsértéktől. A hőmérsékleti középérték sem sokkal, +1,0 C°-kal, de magasabb, mint a sok évi átlag. A 35 mm-es csapadékösszeg a törzsértéket 9 mm-rel meghaladja. Egészben véve enyhe, kissé nedvesebb volt a január időjárása. Ezt a megállapítást igazolja a széljárás is. Egerben a NW szél az uralkodó (20%-ban), 1962 januárjában 20%-kai W szél volt túlsúlyban. Ez az irány azt mutatja, hogy a nyugati szelektől támogatott óceáni légáramlás előnyben volt Szibéria hideg légtömegeinek áramlásával szemben. Ez a jelenség makroklimatikus megállapítás is lehet, hiszen hazánk 48 meteorológiai állomása közül 37 helyen W, vagy nyugatias (NW—SW) irányú szelek fújtak túlsúlyban. Ha a január országos csapadéktérképét vizsgáljuk, a domborzati viszonyok és a csapadékmennyiségek összefüggése szembetűnő. Zala és a nyugati hegyvidék magas csapadékértéke a Dunántúli-Középhegységen végighúzódva átcsapott a Börzsönyre, onnan a Zempléni-hegysor alatt, majd a szatmári részre kanyarodott le. Ezt tekintve Eger a csapadékosabb hegyvidékekhez tartozott. Leghidegebb volt a hó első 10 napja. E dekád középhőmérséklete 428