Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Futó József: Hóvastagság- és talajfagy-vizsgálatok a Szépasszonyvölgyben

ségében és az erősebb inszolációban keresendő. A talajfagy megszűnésének az üteme is sokkal gyorsabb volt, mint az északi lejtőn, mert míg az elvékonyodás kezdetétől a talajfagy teljes megszűnéséig az északi lejtőn 17 napra volt szükség, addig a völgysíkon a talajfagy megszűnése mindössze 14 nap alatt következett be. III. délre néző állomáson volt a talajfagy a legvékonyabb és itt is tartott a legrövidebb ideig. A talajfagy grafikonja jobban hasonlít a völgytalpi állomáshoz, mint az északi lejtőjéhez. A talajfagy vastagsága február 14-én 33 cm-ről indul, hogy február 21-én 23 cm-re vékonyodjon alulról. Majd a hidegbetörés hatására ismét vastagodni kezdett a talajfagy és 28-án érte el a legnagyobb, 33 cm-es vastagságát. Az alsó szint majdnem a talajfagy teljes megszűnéséig ezen a szinten maradt, de már március 1-én megkezdődött felülről az elvékonyodás. Március 14-én meg is szűnt a talajfagy 32 cm mélységben. Az északi és déli lejtő talaj fagyának összehasonlítása a következő képet mutatja ezen a télen. Az északi lejtőn a talaj fagy 17 cm-rel hatolt mélyebbre, mint a déli lejtőn, a talajfagy tartama pedig 14 nappal volt hosszabb. Míg március 28-án az északi lejtőn a talajban 10—25 és 40 cm mélységben 0 fok körüli (néhány tized fokkal 0 fok felett), addig a déli lejtőn ugyanezekben a mélységekben +3,0, +1.5, +1,0 C° volt a talajhőmérséklet. A talajfagy különböző időben való megszűnése azt jelenti, hogy a déli lejtőn esetleg 14 nappal előbb indulhat meg a növényzetben a nedvkeringés, ennyivel hosszabb itt a vegetációs idő. A vegetációs idő 2 héttel való meghosszabbodása a szőlő számára is számottevő. Érdekes volna megállapítani, hogy a talajfagy 14 nappal előbbi megszűnése a délre néző lejtőn milyen hatással van a szőlő termésmenynyiségére és a bor minőségére. IRODALOM: [1] Kozma Ferenc—Stollár András—Szilágyi Tibor: A hótakaró szerepe a lég-, a talaj- és növényhőmérsékletek kialakulásában. Időjárás: 1961. IV. füzet, 220— 225. oldal. [2] Stollár András: 1959—60. leghidegebb téli napjának hőmérséklete a talajban, a hótakaróban és a levegőben. Időjárás, 1960. IV. füzet, 229—231. oldal. [3] Kulin J.: Mátraszentlászlói fagykísérleti állomás makro- és mikroklimatikus vizsgálata. Beszámoló az 1954-ben végzett tudományos kutatásról. Budapest, 1954. [4] Plettser János: A száraz és nedves talajok hőmérséklete. Időjárás, 1960. I. füzet. 15] Aujeszky L.—Berényi D.—Dr. Béli Béla: Mezőgazdasági meteorológia. Budapest, 1951. [6] Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata. Budapest, 1953. [7] Dr. Jakucs Pál—Marosi Sándor—Dr. Szilárd Jenő: Mikroklíma mérések a Jubavölgyben (Külső-Somogy). Földrajzi Értesítő, 1963. III. füzet, 357—375. oldal. [8] Bacsó Nándor: Bevezetés az agrometeorológiába. Budapest, 1958. [9] Időjárás napi és havi jelentések. 423