Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Futó József: Hóvastagság- és talajfagy-vizsgálatok a Szépasszonyvölgyben

volt legvastagabb a hó (7 cm), de már március 1-ére eltűnt az összefüggő hóréteg annak ellenére, hogy nemcsak a napi középhőmérsékletek nem érték el február utolsó 10 napjában a 0 fokot, de két nap kivételével még a maximumok is mélyen a 0 fok alatt maradtak. Hét nap múlva, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 0 fokot, az utolsó hófoltok is eltűntek a déli lejtőről annak ellenére, hogy a talaj felszínének a hőmérséklete ekkor még 0 fok közelében volt. Mindent összevetve a déli lejtőről pontosan 2 héttel előbb tűnt el az összefüggő hótakaró és 15 nappal előbb a hófoltok, mint az északi lejtőről. Ilyen hóvastagság és lejtési viszonyok mellett azt figyeltük meg ezen a télen, hogy az északi lejtőről akkor olvad el az összefüggő hótakaró, ha a napi középhőmérséklet 4—5 napon keresztül egymásután jóval a 0 fok fölé emelkedik. A sík területen már akkor megszűnik az összefüggő hóréteg, ha több napsütéses nap következik egymásután, de a napi középhőmérsékletek még a 0 fok körül ingadoznak. Végül a délre néző 20—25 fokos lejtőn már akkor is megszűnik az ilyen vékony összefüggő hótakaró, ha a maximumok nem emelkednek rendszeresen a 0 fok fölé, de több napon keresztül akadálytalanul érvényesül az inszoláció. A talajfagy A talajfagy vastagságára éppen úgy, mint a hótakaróéra, nem a vizsgálat megindulása körüli 0 fokos napi középhőmérsékletek voltak döntő hatással, hanem a —6,2 C -os januári középhőmérséklet és a február első 10 napjában levő kemény hidegek. Ilyen körülmények között már a vizsgálat megindulásának a napján az I. sz. állomáson 40 cm-es talajfagyot találtunk, ami hazánkban meglehetősen ritka. A talajfagy másképpen reagál a külső hőmérsékletre, ha a talajt hó borítja, mintha az hómentes. Amíg a talajt hó borítja, addig a talajfelszín fagya akkor sem enged, ha a levegő középhőmérséklete több napon keresztül a 0 fok felett van. A 0 fok feletti hőmérséklet hatására a talajfagy alulról kezd vékonyodni. Nagyon jól mutatja ezt a helyzetet a 3. ábra, február 14-től 21-ig. A talaj fagya ez idő alatt alulról fokozatosan vékonyodott 13 cm-t, mert ebben az időszakban a napi középhőmérséklet jobbára 0 fok fölött volt. Ez idő alatt a hótakaró is vékonyodott a fagyott talaj felett. A talaj fagy fokozatos elvékonyulását nem tudta lassítani az sem, hogy közben két napon keresztül 0 fok alatt maradt a napi középhőmérséklet (—1,1, —4,1 C°). Február 22-től március 4-ig mindennap középhőmérséklete a 0 fok alatt maradt, mégpedig úgy, hogy a napi középhőmérsékleti értékek fokozatosan csökkentek március l-ig, amikor elérte a vizsgált időszak legalacsonyabb értékét, —12,1 C°-ot. Ettől az időtől kezdve ugrásszerűen emelkedett a napi középhőmérséklet. Március 4-én már elérte a 0 fokot. Erre a hideghullámra a talajfagy a következőképpen reagált: 420