Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Futó József: Hőmérsékleti szélső értékek a Bükk-platón

A legtávolabb esnek egymástól a napi szélső értékek a dolinában. A dolina fenekén 5 cm magasságban az ötnapos hőmérsékleti ingás átlaga 25,7°-, 18,5°-fcal több a Bálvánvon mért értéknél. A hőmérsékletingás nagysága a dolinában a magassággal rohamosan csökken, mert 1,5 m magasságban az ötnapos átlagérték már csak 21,7°, tehát 1,5 m magasságkülönbségen belül az ingás értéke 4°-ot csökken. A bükkösben ilyen távolságon belül a hőcsökkenés mindössze 0,8 volt. A dolinában a nagy ingáskülönbség az alacsony minimumok miatt van, amely általában 4-kai kisebb 5 cm-en, mint 1,5 m magasságban. Ugyancsak a rendkívül alacsony minimumok az okai a nagyméretű hőmérsékletingásnak is. A legnagyobb különbségek a maximumok, a minimumok és a napi ingás terén a Bálvány 1,5 m-es és a dolina 5 cm-es adatai között mutatkoznak. Az alábbi táblázat a Bálvány 1,5 m-es és a dolina 5 cm-en mért napi maximumai közötti különbséget mutatja. jún. 26. .iún. 27. jún. 28. jún. 29. jún. 30. 5,4 4,2 3,2 3,5 3,0 C° A két állomás között a minimumok még nagyobb különbségeket mutatnak, amelyeket az alábbi táblázat szemléltet. jún. 26. jún. 27. jún. 28. jún 29. jún. 30. 11,5 17,3 17,7 16,8 12,8 C° A két táblázat összevetéséből következik, hogy a kis napi hőingású Bálvánnyal szemben áll a nagy hőingású dolina. Míg a Bálványon 5 cm magasságban 7,2° 1,5 m magasságban 6,4° volt az ingás átlagértéke, addig ezek az értékek a dolinában 5 cm-en 25.7°-ot, 1,5 m magasságban pedig 21,7°-ot tettek ki. A négy mikroklímaállomás két szintjében ötnapos átlagban a hőmérsékleti ingások a következőképpen állíthatók sorrendbe: 1. Bálvány 1,5 m 6,4 C 2. Bálvány 5 cm 7,2 C 3. Fenyves 5 cm 12,0 C 4. Bükkös 1,5 m 12,1 c 5. Bükkös 5 cm 12,9 c 6. Fenyves 1,5 m 13,2 c 7. Dolina 1,5 m 21,7 c 8. Dolina 5 cm 25,7 c Ebiben a mérési időszakban a hőmérsékleti szélső értékeket az I. sz. táblázat tünteti fel részletesen. Ha csak ezzel az egy mérés-sorral bizonyítanánk a területileg egymáshoz nagyon közel eső, de hőmérsékleti ingásban nagy különbségeket mutató állomásainak különleges mikroklímáját, azt hihetnénk, hogy az előbb felsorolt adatok a sugárzási helyzet nagyon szerencsés és kivételes összjátékaként alakultak ki. 407