Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Futó József: Hőmérsékleti szélső értékek a Bükk-platón

2. ábra A dolina nyugat—keleti irányú keresztmetszete és növényzete 1 — fenyves, 2 = bükkös, 3 = szőrfűgyep, 4 = mikroklíma-állomások volt. Ez a dolina a Bükk-fennsík egyik legnagyobb ilyen képződménye. Kelet—nyugati irányban 152 m (2. ábra), észak—déli irányban pedig 108 m az átmérője. A mélysége 17,5 m. A lejtőszög nagysága nagyon változó. Kelet—nyugati irányban általában 15—20° a lejtők hajlásszöge. Ebben az irányban a legnagyobb lejtőszög 33°. Az észak—déli keresztmetszet jóval meredekebb. Északon a legnagyobb lejtő hajlásszöge meghaladja a 45

3-ot. A dolinát általában az északi oldalon szőrfűgyep (Nardetum), a déli oldalon a Festuca sulcata gyepje borítja. A dolina erdőmentes. Az erdő legközelebb hatol hozzá a nyugati oldalon, de ott is csak a dolina peremét éri el. A vizsgálat időszakában június végén, július elején a dolina aljára 5 órától 17 óra 30-ig sütött be a nap. A dolina legmélyebb pontja 750 m tengerszintfeletti magasságban van. A negyedik állomásunk a Bálványon 954 m magasságban működött, a csúcs déli oldalán. Az állomást a fák árnyékvédelmébe telepítettük, ahová csak a délutáni órákban sütött be rövid ideig a nap. A talajt dús gyepszőnyeg borította. A méréseket 1961. július 2-től 8-ig, 1963. június 26-tól június 30-ig, 1963. szeptember 21-től szeptember 26-ig és 1963. november 1-től november 4-ig folytattuk. A leolvasás munkájában a hallgatók jelentős segítséget nyújtottak. Az alapanyagot szolgáltató mérések időszaka 1963. június 26-tól július l-ig tartott. Ekkor hazánkban a gyenge frontátvonulásoktól eltekintve anticik] onális helyzet uralkodott, sok napsütéssel, és a sok évi átlagnál jóval magasabb hőmérsékletekkel. A legnagyobb pozitív irányú eltérést Budapesten június 28-án észlelték, amikor a 29,8 C°-os napi középhőmérséklet 9.4 -kai volt magasabb a sok évi átlagnál. Az egész mérési időszak alatt szubtrópusi (tM) levegő volt uralmon. Ez a légköri helyzet egyaránt kedvezett a besugárzásnak és a kisugárzásnak. A nagy szélső hőmérsékleti értékek ezért alakultak ki különösen a dolinákban. A magas nappali hőmérséklet miatt 0

; alatti hőmérsékleteket még a dolinában sem tudtunk mérni. A 3. ábra a maximumok és a minimumok menetét mutatja be a különböző állomásokon 1,5 m és 5 cm magasságban. 26* 403