Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)

Az egerszalóki nemzeti bizottság 1945. április 14-i ülésén határozatot hoz a község határában lévő főkáptalani magtárban tárolt terménykészlet lefoglalásáról. Határozott baloldali meggyőződést tükröz vissza a nemzeti bizottság döntésének indoklása: „Az állam segítségére a község jelenleg nem számíthat, ezért javasolja a szóban forgó termények község javára való igénybevételét, meg azért is, mivel nyilvánvaló, hogy országunkat a társadalmunkban uralkodó feudális nagybirtokrendszer vitte bele a háborúba. Ezért a lakosság jogosan elvárhatja, hogy a nagybirtok itt-ott orvosolja a háború következményeképpen ránkszakadt országos szerencsétlenséget" [33], Később a káptalani erdőben lévő kivágott fát is lefoglalta a község részére a nemzeti bizottság. A nemzeti bizottságra hárult a földosztás előkészítése, sőt több helyen lebonyolítása is. Kiskörén, Nagyvisnyón, Tarnamérán nem alakult külön földigénylő bizottság, hanem a nemzeti bizottság látta el ezt a feladatot is. Egerszalókon már február végén népgyűlést hívott össze a nemzeti bizottság, hogy a káptalani földek sorsa felől döntsenek, s mire az Ideiglenes Kormány földreformrendelete megjelent, akkor már kész tervük volt a föld felosztására. A kommunista párt pétervásári nagygyűlésén már február 10-e körül több mint ezer ember követelte a földosztás megvalósítását, s követelésüket támogatták az egercsehi bányászok is [34]. A földért folyó harcnak a kommunisták álltak az élén és ebben a kérdésben a falusi lakosság jelentős része a kommunistákat követte. A kommunista párt más területen is elősegítette a földreform mielőbbi megvalósítását. A megyei nemzeti bizottságban erős befolyása volt a kommunista pártnak. Ekkor már a nemzeti bizottság elnöke is kommunista volt és a kommunisták álláspontját támogatták a szociáldemokrata párt és a parasztpárt képviselői is. Megyei viszonylatban azt látjuk, hogy azokban a községekben, ahol erős nemzeti bizottság volt, vagyis a nemzeti bizottság kommunista vagy baloldali befolyás alatt állt, a földreform előkészítése, a községi földigénylő bizottságok megalakítása és magának a földreformnak a lebonyolítása gyorsan és helyesen történt meg. Közvetlenül a földreform törvény megjelenése után a megyei nemzeti bizottság „a kommunista párt egri szervezetének javaslatára hatázatot fogadott el és körlevélben értesítette a megye összes nemzeti bizottságait a földigénylő bizottságok megalakításának szükségességéről" [35]. Ugyancsak a megyei nemzeti bizottság már március 3-án arra hívja fel Átány, Kömlő és Sarud nemzeti bizottságainak figyelmét, hogy készítsenek tervezetet a községük határában elterülő szatmári püspöki birtok felosztására és megművelésére [36], A mátraderecskei nemzeti bizottság pedig már március 10-én arról értesíti a megyei nemzeti bizottságot, hogy a község határában levő Károlyi-uradalomból földet oszt a község lakosságának [37], A nemzeti bizottságok gondoskodtak a kiosztott földek megműveléséről és bevetéséről is. A kiskörei nemzeti bizottság március végén hozott határozatában minden fogattal rendelkező gazdát arra kötelezett, hogy szántson, aki pedig ennek nem akart eleget tenni, azt közmunkára 394