Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: A Nemzeti Bizottságok megalakulása és működése Heves megyében (1945—1946)

nap, amikor 72 tisztviselőt is leigazoltak. A kommunista és szociáldemokrata párt elítélte ezt és kimondotta: ,,Az igazoló bizottság mostani, a törvény szellemével homlokegyenest ellenkező működését helyteleníti és visszavonja megbízottját az ülésekről" [24]. Ezután a nemzeti bizottság ülésén szabályozták az igazoló bizottság működését és kevesebb kifogás merült fel a további munkával kapcsolatban. Az igazoló bizottság működése kifogásolható volt Egerben és Hatvanban is. 1945 tavaszán a nemzeti bizottságok támogatásával jöttek létre az ifjúsági és nőszervezetek. Egerben március 25-én a volt Legényegylet épületét zsúfolásig megtöltötte az ifjúság, ahol a nemzeti bizottság elnökének beszéde után megalakult a DISZ [25]. A füzesabonyi nemzeti bizottság március 22-i ülésén felszólította a politikai pártok vezetőit, hogy gyűléseiken ismertessék az egységes demokratikus nőszervezet és ifjúsági szervezet létrehozásának szükségességét [26], Gyöngyösön és Hatvanban ugyancsak a nemzeti bizottságok támogatásával jött létre az ifjúsági szervezet. 1945 nyaráig a pártoknak a községekben még nem voltak ifjúsági szervezeteik, s a MADISZ tömörítette magában az egész ifjúságot. A községi nemzeti bizottságok nemcsak bevonták a helyreállítási munkába a fiatalokat, hanem igényeiket is igyekeztek kielégíteni. Mivel legtöbb helyen nem volt kultúrház, a földesúri kastélyok lefoglalt termeit adták át használatra az ifjúságnak, vagy ideiglenesen magtárakat alakítottak át kultúrtermekké. 1945 januárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására a nemzeti bizottság megindította a toborzást a megye területén. Nemzeti bizottsági tagök, munkások és értelmiségiek járták a falvakat, buzdították a fiatalokat a demokratikus hadseregbe való belépésre. A több éves háború ellenére tömegesen jelentkeztek fiatalok az új hadseregbe [27]. A főispán és a 74. kiegészítő parancsnokság márciusban nyilvánosan mondott köszönetet a nemzeti bizottságnak, amiért lelkes és fáradságot nem ismerő munkával elősegítette a hadseregszervezést. Két hónap alatt csaknem tízezer fiatal jelentkezett Heves megye területéről honvédségi szolgálatra. A nemzeti bizottságok harcoltak az iskolai oktatás megindításáért is. Főleg az egri és pétervásári járásban számos községben megrongálódott az iskola a harcok következtében. A nemzeti bizottságok felmérték a károkat, mozgósították a lakosságot az újjáépítés megindítására és társadalmi munkával állították helyre a középületeket. Építőanyag hiányában rendszerint használaton kívül álló vagy túlságosan megrongált épületek anyagát használták fel a községháza vagy az iskola újjáépítéséhez, hogy a tanítás megindulhasson. A megyei nemzeti bizottság részéről azonban megvolt a törekvés arra is, hogy az iskolában új szellemben folyjon a tanítás. Már az 1944. december 22-i ülésen „felhatalmazza a nemzeti bizottság az elnökséget, hogy az egri tanári és tanítói karnak új szociális és demokrata irányban kiépülő programnak megfelelő tanítási elvekről tartson előadást" [28], A nemzeti bizottság támogatásával elsők között alakul meg a Köznevelők Szabadszervezete, mely 1945. április 12-én már a nemzeti bizottság támogatását kéri a pedagógusok „átképző tanfolyamának" 392