Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

JEGYZETEK [1] Szigeti József: A magyar szellemtörténet bírálatához. Filozófiai Évkönyv, I. köt. Bp. 1952, 157. s köv. 1. [2] Egri Népújság, 1921 jan. 18. sz. [3] A Magyar Tudományos Akadémia Történeti Főbizottsága és Történettudományi Intézete tézisei Széchenyi halálának (1860. április 8.) 100. évfordulójára. Társadalmi Szemle, 1960 február sz. 30—31. 1. [4] Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet. Bp. 1943. IV. köt. 396—397. 1. [5] Egri érs. gazd. lt. rakt. sz. 2027 Acta elibertationem civitatis Agriensis tangentia, 1690—1840. 1812 júl. 12. „... sedulitate enim Antecessorum nostrorum aeque, ac nostra factum est, ut Agriae Populatio ad tantum numerum adaucta sit, et Civitas ad eum, quem habet florem perducta..." [6] Galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök emlékének ünneplése születésének kétszázados évfordulója alkalmából Eger város közönségének 1925. évi december hó 13-án tartott díszközgyűlésén, Eger. 1926, 53—54. 1. [7] Breznay Imre: Eger a XVIII. században, Eger, 1934, II. köt. 3. 1. [8] Breznay, Eger a XVIII. században, Eger, 1933, I. köt. 247. 1. [9] Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről. Bp 1937, 6., 40. 1. [10] Iványi Béla: Eger város rangemelési törekvései. Különlenyomat a Városi Szemle XVI. évfolyamából, Bp. 1930, 36. 1. [11] Hóman—Szekfü, Magyar történet, Bp. 1943, IV. köt. 408. 1. [12] Egri Állami Levéltár (EÁL) Egri városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok, Fasc. 9. Felszabadulás (elibertatio) ellen Luprik Károly előterjesztése a N. Tanácshoz. Egri érs. gazd. lt. Acta elibertationalia, VI/128. —1843. szept. 6. [13] Leskó József: Volt-e Eger igazán szabad királyi város? Egri Egyházmegyei Közlöny, 1926 február 15. sz. [14] Eger r. t. város közönségének kérvénye az önálló törvényhatósági jog elnyerése iránt. Kelt Eger r. t. város képviselőtestületének 1922. évi április hó 29-én tartott rendes közgyűlésében. 28. 1. [15] Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára, Levéltári Közlemények, 26. évf. Bp. 1955, 103. 1. Kelényi B. Ottó: Eszterházy Károly gróf (1725—1799) egri püspök és a magyar nyelv. Magyar Nyelv, 1932, 41—45. 1. [16] Szabó János Győző: Az egri vár története I. (Eger a honfoglalás korában.) Az egri vár híradója. 1960. 1. sz. [17] Kovács Béla: Adatok Eger középkori városfejlődéséhez. Eger. 1962. Kézirat. [18] EÁL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok, Fasc. 5. — 1840. aug. 7., U. o. Fasc. 7. Eger város ügyeinek rövid ismertetése. [19] IV. Béla 1261-ben kelt oklevele: Katona, História Critica Regni Hung. VI. 355. 1., Fejér, Cod. Dipl. IV/3. 33. 1., Bartakovics Emlékkönyv, 181. 1.. Balázsy Ferenc: Heves vármegye története, I. köt. Eger, 1897, 299—302. 1„ Zsigmond király 1406. évi oklevele: EÁL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. Fasc. 7. [20] Csizmadia Andor: Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásért a XVIII. században. Bp. 1962, 6. 1. [21] Auner Mihály: Latinus. Századok, 1916, 28—41. 1.. Bárczi Géza: Tálya Magyar Nyelv, 1929, 263—266. 1. [22] Budapesti Egyetemi Könyvtár, Céhlevelek, LV. 30. [23] Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. 54. 1. [24] Egri érs. lt. N. 3. D. 2. f. 1. n. 3. [25] Egri érs. lt. N. 3. D. 1. f. 1. sz. 6. [26] Egri érs. lt. 1346. N. 8. D. 1. f. 1. sz. 4. 1346. N. 8. D. 1. f. 1. sz. 5. 1348. N. 8. D. 1. f. 1. sz. 6. [27] Egri főkáptalan magán lt. Nrus 1. D. 4. f. 1. nro 9.. U. o. Nrus 3. D. 2. f. 1. nro 12. [28] Nyáry Albert: A modenai Hyppolit-codexek, Századok, 1870, 275., 355., 661. 1., Vö.: Breznay, Eger a XVIII században, II. köt. 171. 1. Forgách, Magyar His378