Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

játul kivánnya avellálni (elszakítani — Sz. I.), mivel azon lakosok nagyobb részére az Városi lakosokbul áll és itt benn lakván ezelőtt, már most fundusokat itt benn pusztán hagyták, kiknek az terhek így redundálni (háramlani — Sz. I.) fognak másnak nyakára" [157], Az egrieknek azonban egyideig még sikerült visszautasítaniuk a káptalan jogtalan igényeit. ,,. . . Hogy valami ólta Eger Várossá Makiári kapuja előtt való Hostátot meg szállották, annak lakossai mindenkor Eger Várossá Bírójátul és Magistratussátul függöttek minden némü dolgokban — vallotta Szabó Ferenc egri polgár 1714. április 15-én — azon hostaton lakozó emberek iránt a N. Káptalan semmi egyéb jussot nem folytata a Taxánál, semmi egyebet azon lakosok a N. Káptalan Tisztyeinek nem fizettek taxabeli censuson kívül, az taxát is csak két esztendővel ez előtt kezdette tőlük megvenni a N. Káptalan .. ., annak előtte pediglen azon hostati lakosok is a taxát szintén úgy a város Taxája summájában és Biró Uram kezében fizették, mint a Városban lakosok" [158], De az uradalom Erdődy Gábor püspök (1715—1744) idejében már „különös" taksát kezdett kivetni a külvárosi lakosokra. Az egri alsóhostyai lakosok így nyilatkoztak erről 1755-ben a királyi kommissziónak: ,,. . . Török háború után M. Fenesy és Telekessi egri Püspökök üdejében Eger Városnak hostyái nem voltak különös taxája alá vetve az Uraságnak, mert a mely 600 forintokbul álló taxával transactionaliter tartozik az egész Város az M. Uraságnak, azt úgy a belső Városiak, mint négy hóstyabeliek együtt fizették vala; az nevezett két Püspök halála után pedig M. Erdődy Gábor harmadik jó Püspökünk s Kegyes Urunk tisztei, nevezet szerint pedig Huz Károly nevű Praefectussa igen csekély különös taxát vete az hostyaiakra, mely állott 15, 25, legfeljebb 50 pénzekbül olyan okbul, hogy azon pénzen kerülők fognak tartatni, akik az hostyai kertekre és majorokra fognak vigyázni, mely csekély taxálást nem is sajnáltuk azonban. Már mostani M. negyedik Püspökünk (gróf Barkóczy Ferenc — Sz. I.) alatt azon előbbi csekély taxa forintokra változa, úgy hogy most egy hostyai gazda lakó ház helyitül három, négy, öt, hat, több, kevesebb forintokat is fizetni kintelenitetik, mely fizetés majdnem nagyobb az Quantumbeli portioknál, holott minékünk sem szántóföldünk, sem rétünk, de egyéb ruralis beneficiumunk (mezei haszonvételünk — Sz. I.) sincsen ..." [159]. A város földjeit gróf Barkóczy Ferenc püspök (1745— 1761) „apródonként... hatalmasan és erőszakosan" elfoglalta. Végül a hóstyák is „kitagadtatott" a város határából, ,,. . . azon földekből, mellyet kilenc századon át vérökkel védettek, és a Töröktől vérökön váltottak vissza, annyi sem hagyatott, hogy nyomorúság teljes éltök után csontjaikat benne eltemethették volna . . ." [160], A „szerződéses föld kiterjedésből" kivont helyekre az uradalmak először kisebb és határozatlan nagyságú, majd évenként önkényesen megemelt taksákat vetettek ki, majd az 1799-ben kötött ún. „suburbanus contractus"-nál fogva a határozatlan mennyiségű, törvénytelen taksákat évi 2500 forintban szabták meg [161], A külső városrészekben, — amelyeket az uradalmak kivontak 374