Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

adni, azt elvették, de mivel ágyú alatt volt és véghely Eger, nem is kénszerítették a dézismára" [55]. Az egri várra 1596-ban kitűzött török félhold 91 év után 1687-ben hullott le. II. Eger első felszabadulási törekvése 1687—1695 Miközben a nyugati nagyhatalmak a tengeren túl szereztek gyarmatokat, a harmincéves háborúban megvert és keletre szorított Habsburg-hatalom 1683 után a török birodalom ellen indított nagyszabású hódító-gyarmatszerző háborút az osztrák örökös tartományokban meginduló ipari fejlődés érdekében. E „visszaszerző háborúk" során a Habsburg-seregek lépésről lépésre szorították ki a törököt Magyarországból. 1686-ban, 145 éves török megszállás után, Buda vára is a császáriak kezére került, az év végén pedig a Dél-Dunántúlról űzték ki a törököt. 1687-ben folytatódott a „szent liga" szövetségi rendszerének győzelmes háborúja [56]. Miután a császári csapatok Buda és Hatvan elestével Eszék alá nyomultök, a török Eger 4000 főnyi őrségével már csak kis mohamedán szigetként maradt itt, amely körül mind szorosabbra szorult az ostromzár [57]. Eger elővárai, Szarvaskő, Sirok és Cserépvár hamarosan megadták magukat. E várak megvétele után elhatározták, hogy Egert szorosabban zárják körül. A tízezer főnyi ostromló sereg parancsnoka, D'Oria János őrgróf, a bajor választófejedelem tábornoka volt, aki Carafía Antal tábornok hadseregét rendelte ki az egri hadműveletekre. A császári seregnek majdnem a felét magyar hajdúk és huszárok tették ki; ide vezényelték a putnoki, hajnácskői, füleki, szendrői, ónodi és lévai magyar várőrséget is. A németek az Eger-patak két partján s a dombokon helyezkedtek el, a magyarok Koháry István tábornok vezérlete alatt a Hatvani-kapu előtt Kerecsend és Egerszalók felé eső részeken táboroztak. A városnak Felnémet felé eső részét Gombos István putnoki, Vécsey Sándor hajnácskői és Semsey András ónodi várnagyok csapatai zárták körül [58]. Ágyúk hiányában az ostromlók a kiéheztetés lassú, de biztos módszeréhez folyamodtak. A törökök mindent elkövettek, hogy a körülzárt Egert felszabadítsák, vagy legalább az őrség számára élelmiszert juttassanak be a várba. Az egri török őrség is több íziben vakmerően kitört a várból, hogy élelmiszerhez jusson és megtalálja az összeköttetést Buda felé. Az ostromlóiknak állandóan résen kellett lenniük, hogy a török kitöréseit visszaverjék. Az ostromlott őrség egy ilyen kitörését Semsey András kapitány, egy még erősebb kirohanását pedig Koháry István csapata verte vissza. E harcok során vesztette életét Semsey András, Gombos István várkapitány és sokan mások. Koháry István pedig jobb karján súlyosan megsebesült. A bátor hajdúk és a volt kuruc vitézek a legveszedelmesebb helyeken tettek Eger alatt bizonyságot a magyar nép katonai erényeiről. Koháry, Gombos, Vécsey és Semsey katonái „imádott szülőföldjüknek minden nyomait vérökkel áztatva küzdötték a szabadító harcot" [59], A török kiűzésétől hazájuk 350