Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger város úrbéri és felszabadulási pere. I. rész

Tinódi nyomán Istvánffy és Forgách is megjegyzik, hogy a város agyaggal tapasztott magas sövénnyel és közepes árokkal van körülvéve [35]. E kerítés a vártól délnek húzódott az almagyari vagy makiári kapuig, innen nyugatra fordult, hol a Hatvani kapu állott, majd északi irányba haladt a Szent Miklós-kapuig, innen keletre fordult a Cifrakapuig, ahonnan felkanyarodva a vár északkeleti bástyájához csatlakozott [36]. Milyen földesúri terheket viselt Eger város lakossága, mielőtt 1596-ban török uralom alá került? Az egri polgárok belsőségeik után külső telki állománnyal (szántóföld, rét, szőlő, erdő, legelő) is rendelkeztek. Az 1551. szeptember 15-i úrbéri összeírás szerint Eger városában (részei: Olasz utca, Szabadhely, Szent Miklós utca és Újváros) volt 4 egész, 5 háromnegyedes, 48 félés 32 negyed-telek, amelyek után tartoztak cenzussal, ajándékokkal és robottal. Cenzus címén fizettek Szent György- és Szent Mihály-napkor 40—40 forintot, ajándék (muneralia) címén adtak karácsonyra együttesen 6 disznót, 120 meszely zabot, 120 csirkét, 50 szekér tűzifát, 8 szekér szénát, 2 hordó sert, 1 font borsot és 2 mázsa viaszt. Húsvétra adtak ajándék címén közösen két bárányt, 120 tojást, 12 darab friss sajtot. Tizeddel tartoztak terményeikből és bárányokból. Borból — mint láttuk — tizedet és kilencedet (quintát) adtak. Robot címén tartoztak adni 50 kaszást, s az általuk lekaszált szénát felgyűjteni és behordani. Kötelesek voltak a várba minden évre egy őrt állítani saját költségükön. Urbárium által előírt kötelességük volt továbbá az egri püspöki malmot a szükséghez képest töltésékkel és gátakkal ellátni, a tizedet Eger határából oda hordani, ahová parancsolják, a ,.Zegye" rekeszéhez és a halászi morotvához a fát és cserjét Tályáig leszekerezni. A fuvarosok a város zselléreivel a tized-bort tartoztak kocsira rakni és a vár pincéjébe elhelyezni. Ezenkívül tartoztak a zsellérek a szükséges vizet a savanyított káposzta eltevéséhez meghordani, jeget vágni és azt a kijelölt helyre szállítani [37]. A földesúri terhek összefoglalását a Szent János-könyv (Liber Sancti Joannis) tartotta fenn, amelyet még 1476-ban Rangoni Gábor egri püspök szerkesztett, de egyes bemásolt okmányszövegei későbbiek. A Szent János-könyvben azt olvashatjuk, hogy az egrieknek nem volt semmiféle kiváltságuk (Libertatem non habent!) [38]. Erre hivatkozva, a püspökség Eger későbbi úrbéri pere alkalmával azt állította, hogy Eger városa a püspökségnek mint örökös földesurának teljesen alá van vetve, az alávetettség elismerésére — mielőtt a török elfoglalta a várost —, különféle cenzust, ajándékokat és röbotot szolgáltatott minden időben ,,a szokásnak és körülményeknek megfelelően", ezenkívül kilencedet és tizedet adott [39]. A püspökség és a káptalan egyszerűen nem akart tudomást venni arról, hogy amikor Eger az 1550-es években fontos véghely lett, és sok menekült nemes is beköltözött e véghelyre — (1567-ben az egri nemesek száma: 114) —, és jobbágytelket foglalt magának (nobiles et libertini occupassent sessiones!), akkor a lakosság a végbelieknek kijáró kiváltságokra tett szert. 346