Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

tében. Vác a XVII. század közepéig az ország vezető városai közé tartozott. Az ország történetének csaknem minden fontosabb politikai, katonai eseményei Vácot is érintették, sőt sokszor püspökei vezető szerepet játszottak azokban. Vác háromszor pusztult el teljesen, de mind a háromszor újjáéledt és talpraállt, nem tűnt el, mint annyi sok virágzó város és falu a középkoriban. Természetesen mindebben döntő szerepe volt kedvező gazdasági, kereskedelmi adottságainak és fekvésének. A XVII. század közepétől azonban egyre csökkent szerepe, sőt Buda és Pest teljesen háttérbe is szorította. Magyarország történetének gazdasági, politikai, katonai és kulturális szempontból is egyiik legkiemelkedőbb és legdicsőbb korszaka: Hunyadi Mátyás kora volt. A magyar renaissance és humanista kultúra csúcspontját az ő korában érte el. Vác — Mátyás király korában Báthori Miklós püspöksége idején — virágzó várossá, a hazai renaissance és humanizmus egyik legjelentősebb központjává lett. E kis Duna-parti város renaissance püspökei és papjai élénk összeköttetésben állottak a korukban élő híres külföldi humanista tudósokkal, írókkal, költőkkel és művészekikel. Sűrűn leveleztek velük, sőt egyeseket vendégül is meghívtak városukba. Különösen Báthori Miklós tartott fenn szoros érintkezést és barátságot az olasz humanistákkal. Báthori Miklós, a kenyérmezei-csata egyik vezérének, Báthori Istvánnak volt az öccse. Miklós, tanulmányait olasz egyetemeken, Bolognában és Páduában végezte. Ekkor szerezte első humanista barátait. Galeotto Marzióval, — a bolognai egyetem későbbi kiváló latin tanárával együtt lakott és együtt járt az egyetemi előadásokra. Galeottotól — s ezt tőle magától tudjuk — különórákat is kapott. Büszke is volt erre Galeotto egész életében. Báthori Miklós tanulmányai el végeztével hazajött és Mátyás király idejében 1474—1506-ig Vác püspöke lett. Galeotto, mikor mint váci püspököt fölkereste, a következőket jegyezte fel egykori tanítványának diákéveiről: „Erényekkel, szellemi képességekkel és szép külsővel dúsan meg van áldva. Az ókori tanulmányokat Itáliában végezte. Tehetségével gondos szorgalmat párosítva, semmi fáradságot, éjjelezést, költséget nem kímélt, hogy a tudásban előrehaladjon s rövid időn anynyira jutott, hog}'' tudományát és irodalmi képzettségét a legeszesebb tudósok is nagy bámulattal méltányolták" [1]. (Galeottotól szemelvényék: Császár M. for. 75. lap.) Ugolino Verino, a híres olasz humanista költő meg is énekelte Báthori tudományokban való jártasságát. Báthori olaszországi összeköttetéseit sohasem szüntette meg. Különösen sűrűn levelezett Marsilius Ficánus-szal, az akkori hírneves filozófussal és Sébastianus Salvinus jeles teológiai professzorral. Báthori nagy figyelmet tanúsított minden filozófiai probléma iránt, de főleg az akkor divatos platóni bölcsészetet kedvelte. Báthori még olaszországi tartózkodása alatt hallgatta Marsiliust, aki előadásaival valósággal elragadtatta őt, éppen ezért minden erejével arra törekedett, hogy Firenzétől elhódítsa és Mátyás király budai udvarába telepítse. Ficinusnak egy barátja és filozófiai rendszerénék képviselője, Fran322