Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

sokat és sokszor kísérletezik, s e kísérletezés folyamán végrehajtott változtatásait (pl. elöl a szöveg, azt követi a szótár és a nyelvtan, vagy elöl a szótájr, s azt követi a nyelvtan és a textus, vagy elöl a példatár a nyelvtanban, s azután a szaályok, illetőleg előre kerülnek a szabályok, s azután a példák stb., stb.). Ezt is úgy tekintjük, mint fejlődésének, olykor megtorpanásainak, bizonytalanságainak megannyi állomását. Egy bizonyos :kísérletezett, próbálkozott, s pl. éppen a Janualis Grammatica (anyagában, az anyag elrendezésében, módszeres eljárásaiban) azt tükrözi, hogy Comenius a tökéletes módszer keresése útján a tanítandó anyag és a nevelési cél egységére is tékintettel alakítgatta módszereit, s magát a megtanítandó anyagot is. A magyar Janua A Janua magyar szövegének nyelvészeti jelentősége Ismeretes, hogy Comeniusnak szinte világhírre szert tett (per orbem tendens atque patens) tankönyve, a Janua hazánkban is korán megkezdte hódító útját. Albelius Simon már 1638-ban kiadta Brassóban (vö. Korányi: Memoria: Pars. I. 17. RMK. II. 144 (520), Bakos: I. 910.), s azóta számtalan (valóban alig számbavehető és pontosan nehezen azonosítható) kiadásiban látott a magyar nyomdákban is napvilágot (vö. Bakos: A magyar Comenius-irodalom I—V.). A magyar iskolák kedvelt tankönyve lett, s így nem véletlen, ha az egykorú iskolai feljegyzések (tantervi dokumentumok, jegyzőkönyvek) s általában az iskolatörténetek oly gyakran szólnak róla. A Januaval természetesen Comenius nyelvpedagógiai elgondolásai, módszerei is gyökeret vertek hazánkban is, s a gyulafehérvári, váradi, pataki professzorok (köztük Alsted, Bisterfeld, Szilágyi Benjámin, Tolnai, Veresegyházi, Tsaholczi, Bihari, Piscator stb.) korán eljutottak annak a felismeréséig is, hogy a Comenius által is kívánt anyanyelvi (magyar nyelvi) fordításra is szükség van. Ezt az igényt elégítette 'ki Szilágyi Benjámin István, akinek — Kiss Aron nagyon találó és igaz szavaival élve „igen jó magyarsággal való Januafordítása" [23] 1643-han jelent meg (Janua Linguae Latinae reserata aurea. Sive Seminarium Linguae Latinae et Soientiarum omnium ... in usum Scholae Varadiensis ... in Hungaricam linguam translata Per Stephanum Beniamini Szilágyi, ejusdem Scholae Rectorem Varadini, 1643.) [vö. RMK . I. 324 (749). II. 178. (637), Bakos: I. 1066, a bártfai kiadás: 1643. vö. róla: RMK. II. 171 (614). M. Könyvszemle, 1879. 27—33, Bakos: I. 904.]. Szilágyi Benjámin — aki különben Alsted tanítványa is volt a gyulafehérvári kollégiumban —, a váradi iskola rektori tisztét látta el akkor, amikor a Januat lefordítja. Később Patakon lesz rektor (1645—47), s Comenius Patakra való meghívásának egyik következetes és lelkes támogatója. S amikor Comenius Patakra került, Szilágyi Benjámin — bár már nem tanít a pataki kollégiumban (a szomszédos Űjhelyben tevékenykedik) —, mégis segíti Comeniust elsősorban éppen a latin—magyar nyelvű tankönyvek előkészítő munkájában. Erről maga Comenius is el198