Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua
elő." Gyarmathi nyelvpedagógiai szempontból nagyra értékeli ezt a comeniusi gyakorlatot: ,,Igen jó és hasznos visszafordítás ez, kivált, ha a' Tanító a'-ra tudja szoktatni tanítványait, hogy az ő Okos kérdéseire tanulják — meg ki-húzni a' példából a' törvényt és ők-is hasonló példákat tsináljanak, vagy más jó Könyvekből hozzanak elő." d) A nyelvtani szabályokat, kivételeket nem zsúfolja (Comenius szavaival: „Ad Regulas paucissimas reducit omnia, ut plana fiant omnia"), a szabályok megfogalmazásában is egyszerűségre és világosságra törekszik. Gyarmathi nagyon találóan így rögzíti erre vonatkozó megjegyzését: „Lántz szerű össze-függéssel hozza-le (ti. Comenius) a' maga törvényeit . . . s nem valami fellegbe járó megfoghatatlan szókkal . . ., nem tészen együvé igen sok törvényeket, hanem inkább külön adja elő. Azt tette magának törvényül, hogyha valamellyik törvénye sok ágú volna, leg-alább a'nak egyik ága más törvényekben előre meg-világosíttatott légyen." e) A nyelvi tényeket, törvényeket, s a megvilágító példákat az eltérő vagy megfelelő anyanyelvi, illetőleg vulgáris nyelvi tényekkel, példákkal (apposito vernaculo exemplo) is igyekszik világosabbá, felfoghatóbbá tenni, tehát — Gyarmathi szavaival — a latin nyelvi tényeket ,,az Anya nyelvvel és némelly nyelvekkel öszve-hasonlítja, a melly sok dolgokban világosságot és könnyűséget mutat". Pl. Amans: der liebende, amatus: der Geliebte, scribens: der Schreibende. . . moribundus: sterbfertig potest esse, seit canere, vellet amari. Conatur evadere: Bemühet sich zu entgehen (In verbis conandi Germani praemittunt) Infinitivo zu: Er befleissiget sich (unterstehet sich, unvaget sich etc.) zu thun stb., stb. f) A nyelvtanírás és tanítás (egészében és részeiben) célját elsősorban a didaktikai szempontok figyelembevételével határozza meg. Pl. a Janualis nyelvtan tanítása és tanulása célja nem csupán a nyelvi tények, törvény ék, nyelvtani szabályok leírása, beemlézése, hanem a helyes beszédre és írásra nevelés céljának szolgálatában annak a megmutatása is, mikor helyes egy nyelvi forma, s hogyan kell vele élni helyesen a beszédben. Ezért a nyelvtan nemcsak grammatikai ismereteket ír le, illetőleg nyújt, hanem megtanít a beszéd és írás helyes használatára (ad recte loquenduim et seribendum), az írott alkotások, a könyvek megértésére és azok utánzására (librorum et sermonum intellectionem et imitationem). Comenius ennek szellemében is a hagyományos meghatározást adja a nyelvtanról, a grammatikáról: „Grammatica ars recte loquendi et seribendi." A grammatika részeit is úgy határozza meg, hogy egyúttal arra i;s utal, milyen nyelvpedagógiai feladatokat végzünk el az egyes részekben nyújtott nyelvi anyag, nyelvtani ismeret megtanítása és megtanulása folyamán: I. Orthographia, quae doceat recte seribere. II. Prosodia, quae doceat recte pronuntiare. III. Etymologia, quae doceat recte partes orationis dignoscere. IV. Syntaxis, quae doceat recte construere . . . Az egyes részek anyagának (De litera, de Syllaba, de voce, de phrasi, de sententia, de periodo, de oratione) leírásában bőven nyújt normatív 196