Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

Az alábbiakban ebből a szempontból külön-külön vizsgáljuk meg a Janua textusát, szótárát és nyelvtanát. a) A Janua szövege, textusa A Janua textusában, illetőleg az anyag közlésében annak az elvnek és gyakorlatnak kívánt elsősorban érvényt szerezni Comenius, hogy ez a tankönyv nem csupán csak a nyelvi ismereteknek, hanem egyúttal és elsősorban a dolgoknak, a reális ismereteknek is ismerettára legyen. S valóban, pl. Janua XXXIX. fejezetének szövege nemcsak a madarász­ság csoportnyelvi szavaival ismerteti meg a tanulókat, hanem a mada­rászás eszközeivel, munkájával stb. is. De ebben az összefüggő szöveg­ben nemcsak eleven leírást kapnak a madarászó készségeiről, munkájá­ról, hanem e szövegben, e nyelvi mezőben a készségeket megnevező sza­vak is pontos értelmezést nyernek: ,,Auceps aucupio exstructo, per illi­ces allectas, inescatasve aviculas et aves reticulis adobruit; aut viscatis calamis, quos amiti seu perticae exponit. implicat, aut laqueis et tendi­culis illaqueat, aut decipula impedit." — A magyar megfelelő szöveg révén a magyar gyerekek szókincse is bővült néhány csoportnyelvi szó­val: ,,A' madarász a' madár-fogó szerszámot megkészítvén az édesgeté­sek által magához hitegettetett és ételre tsalogattatott madarkákat és madarakat hálótskákkal meglepi (megborítja), avagy lépes vesszőkkel, melyeket a' madarász-rúdra avagy póznára kitészen, belé keverődteti avagy tőrökkel és tzéklékkel tőrbe ejti, avagv kelepzével megtartóz­tatja ..." Másodszor lényeges újítása e tankönyvnek, hogy a Janua szövegé­ben a dolgok és szavak között párhuzamosság van. A dolgokon a dolgok rendje szerint haladunk végig (per Res ordine rerum eundo!), és a dol­gokat a szavakhoz, a szavakat a dolgokhoz (res Verbis, verba Rebus) kapcsoljuk. így a tanulók reális ismereteket és pontos, világos nyelvi formákat együtt szereznek, tanulnak meg. A dolgok pontos megnevezé­sét adó szavak a szövegösszefüggésben, a dolgok alapos, igaz és világos ismeretében (in Rerum notitia vera et fulgida) nem tartalmatlan nyelvi jelek csupán. Ennek következtében a tanulók nemcsak a szavakat, s azok jelen­tését ismerik meg, hanem azokat a dolgokat, jelenségeket, gondolatokat stb. is, amelyeknek e szavak anyagi, nyelvi burkot adnak. A tiszta, világos fogalmak 'kialakítását is jól biztosítja a Janua szövege, mert a fogalmakat nem pusztán a név útján, hanem a dolgok jó ismerete alap­ján kívánja kialakítani. A Janua szövege nemcsak a latin nyelv kincs­tára, hanem a dolgoknak is mintegy egyetemes ismerettára, s így nem­csak a nyelv ismeretére készíti fel a tanulókat, hanem a világi felada­tokra, az életre is. b) A Janua szótára A Janua szövegében funkcionáló latin s a latin szavaknak meg­felelő anyanyelvi szavakat Comenius külön szótárban is közreadja, s a Janua „ismerettára", textusa s nyelvtana elé szerves részként teszi a szótárt (Lexicon Januale), illetőleg — ahogyan még a pataki Janua szó­188

Next

/
Oldalképek
Tartalom