Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius tankönyvei: II. A Janua

Alsted bő anyagát az eklektikus filológus, s a dolgok lényegét kutató pedagógus Comenius igen jó gyakorlati érzékkel válogatta, formálta és rendezte a De Homine, — De Corpore et primum de Membris extemis, — De membris internis, — De accidentibus corporis, — De sensibus internis, — De mente, — De voluntate et affectibus című fejezetekben. A Comenius előtti tankönyvek egyik legsúlyosabb hibája verbalizmusuk mellett nemcsak abban gyökerezett, hogy a gyermeki teherbíró képességet tekintetbe nem véve, hatalmas anyagot foglaltak magukban, hanem inkább abban, hogy az anyagot nehezen áttekinthető, tehát nem világos (helyesebben nem eléggé didaktikus) rendszerezésben tálalták. Ezzel szemben Comenius a Janua enciklopédikus ismeretanyagát e jól áttekinthető, zárt enciklopédikus körbe rendezve nyújtja (vö. Cervenka: Comenii Janua: Editio synoptica et critica: Bev.) I. Deus: De ortu et creatione Mundi [A világ eredetéről és teremtéséről (Janua: C. II.)] II. Natura: 1. Naturae fundamental De Elementis (Az első elemekről). — De Firmamento (A csillagokról). — De Igne (A tűzről). — De Meteoris (A hegyek feletti levegőkről. A föld feletti dolgokról, légtüneményekről). — De Aqua (A vízről). — De Terra (A földről) [Janua: C. 3—8.]. — 2. Lapid.es et metalla: De Lapidibus (A kövekről). — De Metallis (Az ércekről) [Janua: C. 9—10.]. — 3. Planta: De Arboribus et fructibus (Az élő fákról és a gyümölcsökről) — De Herbis (A füvekről). — De Fruticibus (A csemetékről) [Janua: C. 11—13.)] — 4. Animalia: De animalibus (Az állatokról). — De avibus (A madarakról). — De Aquatilibus (A vízi állatokról). — De Jumentis (A barmokról). — De Feris (A vadakról). — De Amphibiis et Reptilibus (A vízben és a szárazon csúszó-rnászókról). — De Insectis (A bogarakról) [Janua: C. 14—191. III. De Homine: Homo ut pars naturae: 1. Partes hominis corporales: De corpore: de Membris externis. — De Membris internis (A külső és belső tagokról). — De accidentibus corporis (A testnek külső esetéről). — De Morbis (A betegségekről). — De Ulceribus et vulneribus (A fekélyekről és a sebekről) [Janua: C. 21—25]. 2. Partes hominis spirituals: De Sensibus externis (A külső érzékenységekről). — De sensibus internis (A belső érzékenységekről). — De Mente (Az elméről). — De Voluntate et affectibus (Az akaratról és az indulatokról) [Janua: C. 26—29], IV. Opera hominum: De Mechanicis in Genere (A kézi-munkás Mesterségekről általában) [Janua: C. 30]. 1. Opera ad vitám humanam conservandum pertinentia: De Hortorum cultura (A kertek műveléséről). — De Agricultura (A földművelésről). — De Molitura (Az őrlés). — De Panificio (A kenyérsütésről). — De Pecuaria (A barom pásztorságról). — De Lanionia (A mészárosságról). — De Venatura (A vadászásról). — De Piscatione (A halászásról). — De Aucupio (A madarászásról). — De Coquinaria (A szakácsságról). — De Potulentorum paratura (Az italok készítéséről). — De Aurigatione (A kocsisságról). — De Navicularia (A hajós mesterségről). — De Itineribus (Az utazásokról). — De Mercatura (A kalmárságról). — De Vestiariis opificiis (A ruházatokat 185