Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A neveléstudomány időszerű rendszertani és kutatásmódszertani kérdései

erkölcsi arculat felülmúlja a tanulók erkölcsi fejlettségének nívóját, hanem az, hogy az idézett példában mind az erkölcsi arculat (erkölcsi cselekvés), mind az erkölcsi fogalmak fejletlenek! — E példa talán illusztrálja azt, hogy a konkrét tapasztalatok, pedagógiai, neveléslélektani kísérletek elemzése milyen sokrétű rendszertani, logikai problémákat vet fel. ** Az eddigiekben a jelen pedagógiai tevékenységét vizsgáló neveléstudomány legáltalánosabb, legalapvetőbb rendszertani kérdéseit exponáltuk. Rendszertani fejtegetéseink hézagosak lennének és félreértésre adnának okot, ha teljesen mellőznénk a neveléstörténet néhány fontos rendszertani kérdésének felvázolását. Milyen legfontosabb rendszertani kérdések merülnek fel a neveléstörténettel kapcsolatban? a) A neveléstörténeti anyag elrendezése történhet kronológiai rendben (az alapvető termelési viszonyok, társadalmi formák tekintetbevételével) és intézménytörténeti, vagy különféle problématörténeti elrendezésben. A marxista neveléstörténet számára az alapvető korszakbeosztás nem vitás, egyes kisebb korszakok nevelési szempontú periodizációja azonban sokszor problematikus. (így pl. 1957—60 között sok vita folyt a szovjet neveléstörténet periodizációjáról, az egyes korszakok funkciójáról, jelentőségéről; különösen a húszas évek értékelése, az 1931. és 1936. évi kultúrpolitikai KB-határozatok, valamint a harmincas évek értékelése kavart vitákat.) b) A marxista pedagógiában a jelennel foglalkozó neveléstudomány és a neveléstörténet között szoros kapcsolatnak, kölcsönhatásnak kell fennállnia. A jelen neveléstudománya nem nélkülözheti a neveléstörténeti, problématörténeti alapvetést, — a neveléstörténet viszont nem zárkózhat el a jelen problémái, szükségletei elől. (Vö. Berencz János: Történetiség és korszerűsítés pedagógia-oktatásunkban. Egri TF. Tud. Közleményei, 1963. évf.) [11]. c) Nem kielégítően tisztázott a viszony a neveléstörténet és az ún. Összehasonlító neveléstudomány" között. Vannak, akik ezt az újabban feltűnt tudományágat a XX. századi neveléstörténet egy sajátos részének tekintik, mások az iskolaszervezettanba sorolják, ismét mások komplex jellegűnek, ,,sökarcú"-nak tekintik. Az eligazodást megnehezíti, hogy az „összehasonlító pedagógia" tematikája, fejezetei jelentős különbségeket mutatnak szerzők szerint. Nagyjából a következő legfontosabb témákat tartalmazzák e tudományág kézikönyvei [12]: a) Mi a szerepe az államnak, a különféle társadalmi szervezeteknek és egyes állampolgároknak (alapítványok) az iskolaszervezetben; b) Milyen tagolódású az iskolarendszer (iskolafajok, fokok), hogyan érvényesül a tankötelezettség? 2 17