Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Az Eger-környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban IV. Nagyeged

alacsonyabb részein tenyészik. Megjelenése összefügg az alapkőzettel és más okokkal. A mészkő, dolomit alapkőzet és a hegységben kiterjedten előforduló gabbró alapkőzet a bokorerdő tenyészetének kedvez, az andezit és riolit kevésbé. A molyhos tölgy bokorerdő megjelenésének centruma a Bükk délnyugati részén van, az Eger, Bélapátfalva, Felsőtárkány közötti háromszögben. A terület mezoklímájában mérsékelten erős, szubmediterrán vonások érvényesülnek. A medence észak felől védett, ezzel függ össze az, hogy a területnek viszonylag nagyon meleg mikro- és mezoklímája van. Ezzel lehet magyarázni a bokorerdőknek itteni tömeges megjelenését és a cserszömörcének, mint pontusi-mediterrán fajnak, reliktum növénynek nagy elterjedését. A cserszömörce tömeges előfordulása a Ceraso-Quercetum fiziognómiáját erősen befolyásolja. Karsztbokorerdő, illetve molyhos tölgy bokorerdő sok helyen van a Bükkben. Legközelebb a Nagyeged szép karsztbokorerdejéhez hasonló a Várhegy déli oldalán található az egyik védett hegyszögletben, ahol kedvező mikroklíma uralkodik. Egertől északra, Szarvaskő fölött a vulkáni (eruptív) hegyek gabbró szikláin szintén találunk molyhos tölgycserszömörce bokorerdőket: Ceraso-Quercetumot. Különös itt a cserszömörce gazdag előfordulása. Még északabbra a 786 m Bélkő déli lejtőin a sztyepp-terület alatt díszlenek szép karsztbokorerdők: Ceraso-quercetum pubescentis. Megjegyzendő, hogy itt a cserszömörce alárendelt szerepet játszik. Tarkő alatt a Feketelen-hegy oldalsó szikláin kis terjedelmű, de szép Cotinus-fákból álló állomány virul. Egyenletes (homogén) molyhos tölgy bokorerdők vannak Molnár-szikla, Szeleta-barlang környékén, azonkívül Alsóhámor—Lillafüred felső részén, valamint a Bükk hegység keleti részén a Tatárárok-völgy déli lejtőin Diósgyőr és Bükkszentkereszt között. A Garadna-patak völgyében, Ómassa falu közelében, alig 100 m magasságban, dolomit sziklákon, szurdokerdők: Aceri-fraxinetum (Phyllitidi-Aceretum) között megjelenik a Cotinus és molyhos tölgy bokorerdő, maradvány (reliktum) jelleggel. Szépen fejlődött állományok találhatók még a Bükk hegység külső, alacsony mészkőterületének délre tartó sziklás részein, pl. az Upponyi sziklahasadékban, sajnos azonban itt a leromlott (degradált) állományok vannak túlsúlyban. Nagyegeden a karsztbokorerdő között mozaikszerűen szikla- és pusztafüves jellegű sztyepprétek terülnek el a balkáni sibljakhoz hasonlóan. A bokorerdőben uralkodik a cserszömörce vagy parókafa (Cotinus coggygria). Cserjetermetű, általában egy-másfél m magasra nő. Másik uralkodó eleme a molyhos tölgy (Quercus pubescens), mészkedvelő, mediterrán, hegyvidéki faj. Kevesebb van belőle, mint a cserszömörcéből. Egy-két m magasra, olykor magasabbra is megnő. A társulás neve a benne előforduló sajmeggyről (Cerasus mahaleb) és iszalagról (Clematis recta) elnevezve: Ceraso-Quercetum clematidetosum rectae. A fák közül előfordulnak: a vadalma (Malus silvestris), vadkörte (Pyrus pyraster), lisztes berkenye (Sorbus aria ssp. cretica), ez inkább m