Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A neveléstudomány időszerű rendszertani és kutatásmódszertani kérdései

ban. Család és iskola összhangjának, kapcsolatának kimunkálása. Erkölcsi nevelés az iskolában, a tanítási órákon. Az igazgató, az osztályfőnök és a nevelőtestület tagjainak, az iskola dolgozóinak feladatai az erkölcsi nevelés érdekében. Erkölcsi nevelés az osztályfőnöki órákon. Az ifjúsági szervezetek és a különféle társadalmi szervek jelentősége az erkölcsi nevelésben. 4. Az erkölcsi nevelés egyes részterületei, feladatai: a) szocialista hazafiságra, nemzetközi szolidaritásra nevelés a szocializmus és béke jegyében; b) fegyelmezett, aktív közösségi ember nevelésének problémái; c) szocialista humanizmusra nevelés; az ún. „nemi nevelés"; d) munkára nevelés; e) kommunista jellemnevelés. 5. Az erkölcsi nevelés módszerei. Nehézségek és hibák leküzdése. Az ún. „problematikus" (nehezen nevelhető) gyermek. V. A szocialista esztétikai nevelés 1. Célja, feladatai. Világnézeti alapjai. Összefüggései a nevelés többi területével. Alapelvei. 2. Az esztétikai nevelés egyes területeinek jellemzése: a természeti szépség, a művészetek, a környezet, a magatartás esztétikai vonásainak felhasználása. 3. Az esztétikai nevelés szervezési kérdései. 4. Eszközök, módszerek az esztétikai nevelésben. Az eredményesség, hatékonyság feltételei, a különféle fogyatékostságok leküzdése. ** A közölt elrendezésre vonatkozó vázlat elsősorban a tárgyalandó problémák helyére vonatkozólag kíván eligazítást nyújtani. A pontokra és alpontokra való tagolás elsősorban gyakorlati, hangsúlyozási szempontokat igyekezett érvényesíteni. Szükséges továbbá felhívni a figyelmet a következőkre: a) Minthogy a nevelés többszörösen dialektikus folyamat, semmilyen elrendezést nem tud teljesen kiküszöbölni bizonyos mértékű anticipálásokat és ismétlődéseket. Igyekezni kell viszont ezeket a lehető legkisebbre csökkenteni. b) Az elméleti rendszerezés szükségszerűen eltér a gyakoriati-nevelői rendszer képzetétől. A gyakorlati rendszer közvetlen és szintétikus. az elméleti rendszer viszont közvetett — nem az egyszerű időbeli egymásután, hanem elvi, logikai szempontok szerint „rendezett". Pl. a gyakorló pedagógus számára a tanítási óra rendszerességét az objektíve megokolt, egymásután következő pedagógiai cselekvéssor jelenti (pl. óraeleji szervezés, házi feladatok ellenőrzése, néhány áttekintő, ellenőrző kérdés, mely biztosítja a kapcsolatot a régi és új anyag között, — az új anyag közös feldolgozása az osztállyal — közben különféle erköl12