Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hidasi Károly: A középiskolai feladatmegoldások jelentősége fizika-szakos hallgatóink elméleti és gyakorlati eredményeiben

Megállapíthatjuk, hogy az első féléves hallgatóink sikerrel teszik le a vizsgát. Ezzel szemben a gyakorlati képességükkel nem lehetünk elégedettek. A jeles és jó eredményt elérők százalékos megoszlása már nem olyan jó, mint az elméletnél. Bár a közepes és elégséges eredmények hasonlóak az elméleti eredményekhez, míg a jobb érdemjegyek nagy eltérést mutatnak. Az eredmények részletes megoszlása a következő: jeles 9,68% jó 20,42% közepes 42,16% elégséges 26,39% elégtelen 1,31% 99,96% Az 5. ábra grafikonja a négy évfolyamnak az összesítését mutatja be tanulmányi eredménye alapján: Jelöléseim: 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam I Az É oszlopában közepessel kezdem, mivel elégséges és elégtelen érdemjegy nem szerepel a vizsgálatban. Tanulmányi szempontból a következő értékelési sorrend állapítható meg (III. tábla): III. tábla Helyezési sorrend £ K Gy I. 2. 2. 2. II. 1. 3. 4. III. 3. 4. 3. IV. 4. 1. 1. Legszínvonalasabb eredményt a 2. évfolyam érte el, viszont a leggyengébbet az első évfolyam. Talán nem véletlen, hogy a 2. évfolyam érte el ezt a szép eredményt, hiszen a középiskolai előképzettségük alapján várható volt. Ezzel nem azt akarom hangsúlyozni, hogy az ilyen alapon történő „jóslás" mindig helyes igazolást mutat, hanem csak azt, hogy a jó eredmény valószínűsége nagyobb. A dolgozatban közölt grafikonok és táblázatok az érettségi és a főiskolai érdemjegyek statisztikus összehasonlítását tüntetik fel. Természetesen ez a dolgozat célját tekintve elegendő is. Azonban nem közöm105