Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: A bemutatás alkalmazásának gyakorlati problémáiról

tanult ismereteinkben, — vagy pedig azt, hogy tovább bővítjük, mélyítjük, szélesítjük ismereteinket, s ezzel a régit is világosabbá, teljesebbé és természetesebbé tesszük. Amikor például a lencsék megismerése után a vetítőgépet, a fényképezőgépet és a nagyító lencsét akarjuk ismertetni, akkor beleépítés a feladatunk. Amikor viszont a főnévi igenév fogalmához akarunk eljutni, akkor a nyelvtények további kiépítése, s egyszersmind a főnév és az ige jelentésének továbbépítése a célunk. a) A beleépítés esetében a jelenség vagy a jelenségek megismerése, lényegük megragadása tulajdonképpen az eddigi ismeretek alkalmazásában áll. Éppen ezért az oktatás a bemutatás szempontjából alig jelent problémát. A nehézségek nem is a bemutatáshoz kapcsolódnak, hanem akkor mutatkoznak, ha abban tájékozatlanok a tanulók, amibe a jelenséget be akarjuk építeni. Ezt azért jó tudnunk, mert sokszor előfordul, hogy a bemutatással akarjuk megoldani azt, amit már előbb meg kellett volna oldani, hogy a jelenséget bemutathassuk. A beleépítés meg nem értéséből származik az a 'hiba ís, hogy a jelenségen vagy azzal kapcsolatban nem a fontosat, hanem a mellékeset mutogatjuk. így a fényképezőgéppel kapcsolatban a távolságmérőt, a fénymérőt, vagy az érdeklődés fokozása érdekében csattogtatjuk a résnyitót stb. Ahelyett, hogy ezekre pazaroljuk az időt, sokkal jobb, ha a probléma felvetése előtt, — vagy ha úgy tetszik, a frontális feleltetés keretében, — elvégeztetjük a képszerkesztés műveleteit a nevezetes eseteknek megfelelően. Tehát gondolatban is és rajzban is elhelyezzük a tárgyat a lencse előtt. Mégpedig: — az egyszeres fókusztávolságon belül, — az egyszeres fókusztávolságban, — a kétszeres fókusztávolságban, — a kétszeres fókusztávolságon belül, — és a kétszeres fókusztávolságon kívül. A rajziban is rögzített esetekhez 'kapcsoljuk a gondolatban elvégzendő műveletek végrehajtására felszólító kérdéseket: Hol lesz a kép? Milyen lesz a kép? Mekkora lesz a kép? Ha a tanulók kivétel nélkül tudnak válaszolni a kérdésekre, akkor érdemes a gépek bemutatásához nyúlni. Különben kár, mert a bemutatással sem fognak többet tudni a jelenségekről annál, mint amit már eddig is tudtak. Ä gyerek ismereteit ugyanis nem az fogja gazdagítani, hogy vetítgetünk, nyitogatjuk a sötétkamrát, lerajzoljuk a tokot stb., hanem az, hogy mi a szerepe a lencsének az egyik és a másik gép esetében, illetve, hogy az öt eset közül melyik érvényesül az egyik és a másik gép alkalmazásában. Ennek belátása nélkül a legjobb táblai váz92