Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

arra kényszeríti, hogy induktív úton mutasson be egy olyan nehéz problémát, mint a vid-íkategória. A tanuló a kép segítségével közvetlenül áll szemben a problémával. Logikus gondolkodásra készteti és ezzel együtt fejleszti absztraháló képességét is. Az általános iskolák részére 1962-ben kiadott tanterv és utasítás hangsúlyozza, hogy: ,,A társadalom igénye az orosz nyelv tanításánál a nyelvoktatás gyakorlati célkitűzését állítja előtérbe. A gyakorlati cél azt jelenti, hogy a nyelvet, mint a társadalmi érintkezés eszközét kell tanítanunk." Ehhez a fontos és helyes célkitűzéshez képest a vidék tanítása eléggé háttérbe szorul általános iskoláinkban, pedig vid-ismeret nélkül alig képzelhető el helyes beszéd még a legalsóbb fokon sem. Ezért van az, hogy pl. a Szovjetunió sok nemzetiségi iskolájában a vidék tanítása az oktatás egész folyamán vörös fonálként húzódik végig. Nálunk is jobb lenne, ha már legalább a VI. osztályban (és nem a VIII. osztályban) kezdődne meg a vidék megfigyeltetése, annál is inkább, mert hiszen az egyes olvasmány okban már több folyamatos és befejezett ige szerepel (brosat' — brosit', vstavat' — vstat', davat' — dat', pokupat' V— kupit', otpravljat'sja — otpravit'sja, gov őrit' — skazat'). A felsorolt igéket először múlt időben kellene szembeállítani egymással és fel lehetne dolgozni azokat a befejezett igéket is, amelyeknek folyamatos alakját már jól ismerik a tanulók. Az igepárók tagjait a szószedetben egymás mellé kell íratni (s ugyanígy a már jól ismert folyamatos tagokat is), mindegyiket külön jelentéssel, esetleg tömör jelentésmagyarázattal: delat' — csinálni, sdelat' — megcsinálni, pisát' — írni, napisat' — megírni (pl. egy levelet), citat' — olvasni, procitat' — elolvasni (pl. egy regényt). Közben a tanári magyarázat kiterjedhet a csinál — megcsinál, ír — megír stb. magyar igepárók tagjai közötti jelentéskülönbség tudatosítására. Ezen a fokon pl. ennyi is elég: írok, írtam, írni fogok — éppen írok, írtam, írni fogok; benne vagyok, voltam, leszek az írásban; előttem a füzet, papír, kezemben az írószerszám, ott ülök az asztalnál vagy a padban és rovom, róttam, róni fogom a betűket; megírtam —- végigcsináltam az írást elejétől végig; megírom — végig fogom csinálni az írást elejétől az utolsó betűig, amíg csak le nem teszem a tollat stb. A kérdéseket úgy irányítjuk, hogy a tanulók maguktól jöjjenek rá a megoldásra. Egy külön leckében a már jól megismert 8—10 igepár jövő idejét kell feldolgoztatnunk még mindig lexikai alapon. Tudatosítanunk kell a tanulókkal, hogy a magyar megírom, elolvasom, elkészítem stb. alakok tulajdonképpen jövő időt jelentenek, hogy a megírom jelentése nem különbözik a meg fogom írni alak jelentésétől; viszont az oroszban csak a megírom, elolvasam, meglátom, elkészítem stb.-nek megfelelő alakokat szabad használni jövő időnek; ezekből (s elsoroljuk az eddig előfordult befejezet szemléletű igéket) nem szabad a budu-val jövő időt képezni. Később a már megismert kb. 15—20 igepárt egy-két külön leckében dolgozza fel a tankönyv mind a három időben, s az olvasmány lexi80