Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája

módszer mindig történeti, addig az egybevető elsősorban a szinchroniára támaszkodik, és azt a különbözőt igyekszik megállapítani, amely minden egyes nyelvre külön-külön jellemző. A mindenáron vialó hasonlóság keresése mellett elsikkadhatnak a nyelvek egyéni, megkülönböztető vonásai, és ez sok kárt is okozhat a tanításnak. Refomiatskij „provokációs" jellegűnek tartja azokat a hasonlóságokat, amelyeket két különböző eredetű vagy éppen rokonnyelv között megállapíthatunk, amelynek a legyőzése nagy gyakorlati nehézséggel jár. Mivel a nyelv rendszer, nem szabad csak egyes, izolált tényekre támaszkodni, kiszakítva azokat a rendszerből. Az egyes nyelvek kategóriáit kell egymással egybevetni! Tartózkodjunk a csábító és félrevezető állítólagos megegyezésektől, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy sokkal nehezebb egy idegen nyelv olyan hangját elsajátítani, amelyhez hasonló kiejtésű anyanyelvünkben is van, mint fordítva, egy olyan hang elsajátítása, amely egyáltalán nincs meg anyanyelvünkben. A felületes egyezések idegenes kiejtésre, „akcentusra" vezetnek és idegen akcentus lehetséges nemcsak a fonetikában, hanem a grammatikában és lexikában is. A bolgár stoJ jelentése nem az orosz stol, hanem a stul; a cseh cerstvy chléb-nek, sem „cerstvy j chleb", hanem ellenkezőleg, „svezij chleb" felel meg az oroszban. Ezek a példák tehát arra figyelmeztetnek, hogy a nyelvek egybevetésénél ne a hasonló vonásokat keressük, mert azok rendszerint provokatív jellegűek [27], Mi tehát a teendő, hogyan lehetne minél rövidebb idő alatt minél nagyobb eredményt elérni iskoláinkban a vid-oktatás terén? A már hivatkozott lipcsei konferencián E. Seidel professzor mindenekelőtt azt látta kívánatosnak, hogy megmagyarázza az Aktionsart, aspektus és vid közti terminológiai különbségiét. Szerinte az Aktionsartok objektív lexikai különbségekre vonatkoznak, az aspektusok az állásfoglalás különbségeire utalnak, azaz a szubjektív különbségekre, a vidék pedig, mint speciális szláv jelenség, az Aktionsart és aspektus jegyeit kombinálják egy alakban. Ezek szerint a vid komplex grammatikai kategória. De mennyivel visz közelebb bennünket ez a definíció a megismeréshez? Az NDK kiváló metodikus professzora, dr. Otto Hermenau joggal reagált erre a következőképpen: „Ich glaube, es ist uns ein leichtes Frösteln über den Rücken gelaufen, als wir hörten, dass nun noch eine neue Gruppe, jedenfalls unter neuer Definition, hinzutritt in Form des Vid usw., dass man das auch noch unterteilen muss, und wir fragen uns immer wieder: Wie bringe ich das eigentlich in der 5., 6., und 7. Klasse meinen Schüllern bei?" A még mindig nem eléggé tisztázott fogalmakat újabb és nem egészen tisztázott- fogalommal szaporítani nem bizonyul tehát járható útnak. És még hozzá — a vid fogalmának meghatározásánál is bonyolultabb a vid-képzés problémája: a) az előképzők hol pusztán a vid-jelentés hordozói („üres előképzők"), hol forma- és szóképző elemként lépnek fel (vid + lexikai jelentésváltozás), hol pedig csak a lexikai jelentés megváltoztató! (bespokojit* — pokojit' stb.); 68