Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

A dekadenciáról pl. hosszú vita folyt 1961—62-ben a „Művészet" című folyóirat hasábjain.) Hiányzik azonban a giccsel és dekadenciával kapcsolatban az általános esztétikai-pedagógiai tisztázás, a kérdésnek kellően differenciált, tudományosan és pedagógiailag jól megalapozott kimunkálása. [7] Pl. Kairov idézett tankönyvében a 347. oldalon három bekezdésben, mindössze néhány sorban ír a természet esztétikai nevelő hatásáról: ír arról, hogy a művészi tájleírás, tájábrázolás elmélyíti a hazafias érzést: a kirándulások, táborozások fontosak a természeti szépség észrevétetésére; észre kell vétetnünk az emberi munka természet-átalakító hatásának szépségét. Ehhez hasonló példát természetesen más tankönyvekből is meríthetünk. Ennek nyomán vethető fel a differenciáltabb kidolgozás, a részletezés szükségessége. [8] Vö. Hegel: Esztétika. — Cherbuliez Viktor: Művészet és természet. Bp. 1893. Magy. Tud. Akad. kiadása. Ford.: Geöcze Sarolta. 128. old. — Benedette Croce: Esztétika. (Bp 1905. 4. kiad. Rényi kiad. 99—101. oldal.) [9] A szovjet geográfusok körében sok vita volt a „természeti táj" fogalmáról. Voltak, akik nem eléggé reálisnak, tudományosan nem eléggé megalapozottnak tartották a „táj" fogalmát (pl. A. A. Grigorjev). Vannak, akik a „táj" fogalma helyébe a „zóna" fogalmát ajánlották (pl. A. N. Szmirnov), Mások viszont fenntartják a tá.j fogalmát (pl. L. Sz. Berg, Markov, Szolncev stb ). flO] Vanszlov: A szép problémája. (Bp. 1958. Gondolat Kiadó, 141—157. 1.) [11] Makarenko: Válogatott pedagógiai tanulmányok. (Bp. 1949, 160. 1.) 112] Makarenko: Válogatott pedagógiai tanulmányok. 102. 1. [13] Egyes szakpedagógiai (rajzpedagógiai) művekben a mindennapi és a tudományos gondolkodástól elkülönítve, külön kategóriaként is szokás emlegetni a „képszerű" gondolkodást, a „vizuális", „művészi" gondolkodást. Az ilyen szóhasználat tudományosan nem kellően kidolgozott, ezért homályosságot, félreértési lehetőséget rejt magában. Elhanj'agolja azt, hogy mindenfajta gondolkodásban lényeges szerepet játszik a második jelzőrendszer, az absztrakciós jelleg. Hiba lenne ezt a lényeges vonást elhanyagolni és a sajátosan művészi gondolkodást mintegy szembeállítani a mindennapi és a tudományos gondolkodással. E tisztázatlanságból származó homályok, a jelzett koncepcióból leszűrhető egyoldalú, „művészieskedő" beállítottság a gyakorlatban maximaiizmushoz vezet, olyan követelményekhez, amelyek nem egyeztethetők össze az általánosan művelő iskola célkitűzéseivel. Nyilvánvaló tehát, hogy itt a fogalmi kidolgozatlanságnak. zavarosságnak nemkívánatos pedagógiai következményei adódhatnak. [14] A szovjet pedagógiában az egyoldalú tartalmi szemlélettel szemben már régebben is hangsúlyozták a formai, stilisztikai nevelés fontosságát is. így pl. Amityirov (Ucsityelszkája Gazjeta, 1949. okt. 22. számában) megállapította, hogy a stílus kérdéseinek elhanyagolása „esztétikai nihilizmushoz" vezet. [15] Esztétikai nevelési szempontból lényegesek az egyes művészeti ágakat általánosan jellemző esztétikai nevelőhatások, lehetőségek (ezekről cikkünknek a művészeti nevelés elején írt része említést tett). Ugyanakkor nem felejtkezhetünk meg azonban az egyes műfajokat, az egyes művészeti tárgyakat speciálisan jellemző nevelőhatásokról, nevelési lehetőségekről sem. Félreértések elkerülése végett hangsúlyozni szükséges itt az általános és a különös szoros, dialektikus egységét: amint egyoldalúság lenne, ha figyelmünket pusztán a speciális nevelési hatások, lehetőségek kötnék le, a művészeti neveléssel kapcsolatban. [16] Vö. Charlotte Bühler: „Az ifjúkor lelki élete." (Bp. 1925. Franklin Társ. kiad.) Tóth Béla: A gyermek és az irodalom. (Bp. 1955. Tankönyvkiadó.) — „Olvasó gyermekeink" című kiadvány. (Bp. 1957. Tankönyvkiadó.) — Tóth Béla: Irodalmi érdeklődés a gyermekkorban. (Bp. 1962. Tankönyvkiadó.) — Lakits Pál: Középiskolásaink és az irodalom. (Bp. 1962. Tankönyvkiadó.) — A. G. Kovaljov: Pszichológija lityeraturnovo tvorcsesztva. Izd. Leningradszkovo Universzityta, 1960. [17] Vö. Herbert Read: Geschichte der modernen Malerei. Droemersche Verlagsanstalt Knaur Nachf., München—Zürich, 1959. 7. fej.: absztrakt expresszionizmus, 218—287. oldal. [18] A vizualitással összefüggő ábrázolótevékenység fejlesztésének fontosságát kü30