Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

c) Milyen összefüggésben van a tv-nézés a nézők intelligenciájával, mennyiben hat fejlesztőleg? d) Hogyan használható fel a televízió mint iskolai oktatási, szemléltetési eszköz? III. Az esztétikai nevelés metodikai kérdései közül a következőket emeljük ki: 1. Milyen szervezési formák a legalkalmasabbak az esztétikai nevelő hatás elérésére? Az előbbiek során már utaltunk arra, hogy az iskolai esztétikai nevelésben ma még niagyobbrésziben a tanórai feldolgozás és az otthoni készülés (gyakorlás, tanulás) dominál. Megfontolandónak tartjuk — a tanórai alapvetés továbbfejlesztésével — nem lenne-e szükséges az esztétikai nevelésben nagyobb teret biztosítani a fakultatív foglalkozásoknak, a tematikailag és szervezésileg is rugalmasabb szakköri munkának. Eldöntendő probléma továbbá, hogy az esztétikai nevelés egyes területein mennyi a foglalkoztatandók optimális létszáma. Külön problémát jelent az esztétikai nevelés az iskolánkívüli nevelésben, — a családi nevelésiben. Kétségtelen, hogy az utóbbi problémával pedagógiai gyakorlatunk lépten-nyomon szembetalálja magát és számos népszerű kiadvány szól a családban folyó esztétikai nevelésről, a kérdés sokoldalú és elmélyült tudományos vizsgálata azonban még hátra van. 2. Milyen módszeres elvek érvényesüljenek az esztétikai nevelésben? Kétségtelen, hogy itt is érvényesek az általános pedagógiai elvek és a didaktikai alapelvek. Kérdés azonban, vannak-e speciális esztétikai nevelési elvek —, illetve milyen speciális vonások vannak az általános pedagógiai, didaktikai elveknek az esztétikai nevelésben? E problémákkal a szakdidaktikai irodalom részben foglalkozott — egyes konkrétumok kapcsán. A szélesebb és mélyebb tudományos elemzés azonban e tekintetben is még a jövőre vár. Ezúttal csupán az aktivitás elvére — mint különösen időszerű elvre utalunk. a) Az esztétikai nevelés — az anyag lényegéből folyóan — már fogalmánál is cselekvést, gyakorlásit jelent. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyszerű „cselekvés" vagy cselekedtetés még a legkevésbé sem jelent valódi aktivitást az esztétikai nevelés területén. A pozitívan értékelhető, esztétikus cselekvés, aktivitás objektív feltétele az, hogy tendenciájában esztétikus jellegű legyen; a szubjektív feltétel pedig, hogy a tanulók belső motivációjából fakadjon és siker-érzelmet, örömet okozzon; b) További feltétele a valódi aktivitásnak, hogy ne merőben utánzó legyen, hanem megmozgassa a tanulók pszichikai erőit, képességeit (reproduktív és alkotó képzelet, gondolkodás: absztrakció és kombinatív 25