Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Az antiflogisztikus kémia hazai előfutárai

levegőben valójában előre készen egyáltalában nincs jelen" [8/e]. Állításának helytelenségéről még az sem tudta őt meggyőzni, hogy a levegőtől a mészvíz nem zavarosodik meg, pedig ez eléggé bizonyította az aer fixus és a levegő különbözőségét. 2. A mész kauszticitása. A mészégetéssel kapcsolatban, ahol önálló kísérleteinek eredményeire is támaszkodott, már kevésbé ragadtatta el magát. Helyesen szögezte le, hogy „csak az aer fixusnak a nyers mészkőből való kiűzése minden bármiféle más elem hozzá jövetele nélkül képezi az égetett meszet" (calx viva-t) [8/c]. A mész égető hatása, kauszticitása „csak az aer fixus hiányának köszönhető, nem pedig a zsíros sav, a tűzanyag, az elemi tűz, vagy a tűzrészecskék jelenlétének, legkevésbé pedig mindezek flogisztonának, amelyről inkább hihető — írja —, hogy a testeket szelídebbé, mintsem hogy égetővé teszi" [8/c]. Ezek a megállapítások egyrészt azért értékesek, minthogy a mészégetés folyamatát lényegileg jól értelmezik, másrészt azonban jelentőseknek kell tartanunk azért a határozottságáért, amellyel mindenféle flogisztonszerű feltételezést elvet. A mészégetés flogisztikus magyarázatát jellemző módon úgy is cáfolja, hogy a ílogiszton-elmélet saját fegyverét fordítja vissza. Azt mondja, hogy az égetett mészben nem lehet flogiszton felhalmozva, minthogy hatására a kénsavból nem keletkezik kén. (A flogisztikus felfogás szerint ugyanis a kén nem más, mint a kénsav és a flogiszton vegyülete.) 3. A hő eredete. A titokzatos tűzanyag, a flogiszton, vagy pedig az acidum pingue elvetésével Lctngmajer azok táborába került, akik a kinetikus hőelméletet vallották. „Minden hőt — mondja —, minden tüzet tűzanyag nélkül csak a mozgásból meg lehet magyarázni. És megfordítva: semmilyen hő, semmilyen tűz mozgás nélkül nem lehetséges" [8/f]. Ezt a helyes megállapítását kiegészíti még annak a leszögezésével is, hogy „ . . . csekély vagy éppenséggel semmi bizonyíték a testek vörös színe a tűzrészecskék létére vonatkozóan." „A szín ugyanis nem tárgy, hanem a testek felületének különböző módosulásától függ" [8/f]. Mindezeket összefoglalva elmondhatjuk, hogy Langmajer munkájával, ha nem is tévedésmentesen, de mégis hasznosan járult hozzá a hazai kémia fejlesztéséhez. V. A transzelementáció cáfolata Annak ellenére, hogy a XVIII. században a kémiai analízis módszerei már ki voltak fejlődve, még mindig nem tisztázódott egészen az a kérdés, vajon egyes elemek nem alakulhatnak-e át egymássá. Ismeretes, hogy még a XIX. század elején Kerekes Ferenc debreceni professzor sem látta tisztán ezt a kérdést, s elfogadta Schradernek 1800-ban közölt eredményét, amely szerint a desztillált vízben nevelt magok hamu203