Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Keszthely elnevezése és kialakulása

zek és egyéb régiségek eléggé bizonyítják, — de hogy a templom a Latánok idejében nem állhatott, méltán gyanítjuk felírásából, mely a 15-ik századon felül esik; — inkább felvehetni, hogy azon római bástyavártól vevé nevét, mely ezen környékben a Balatonnal mintegy ezer calamus ( = 6 könyök = 36 kisebb tenyér = 144 ujj) hosszúságban elterülvén, kapcsolatban állott, — ezen szinte két öl szélű mészköves bástya romjait sejthetni jelenleg is a Fenéki tájon, hol Zala és Somogy rokon vármegyék átjárási révjök van a Balatonon; a régi Latium ezen várt Castellum-nak nevezte, s az utókor Kesztel-re fordítá ..." De nemcsak Plötz, hanem ,,a magyar régiségek körül is mindegyre fáradozó" Kresznerics Ferenc nyelvészeti író is gondolt Keszthely nevével összefüggésben a fenékpusztai római castellum-ra. Szvorényi Mihály apátnak 1811-ben többek között a régi Castel felől azt írta, hogy a Keszthely elnevezés valószínűleg a fenéki római castellumról veszi eredetét [5]. Bontz József, a város monográfusa, 1896-ban Keszthely elnevezését kétséget kizárólag a latin castellum szóból származtatta, s az elnevezés szerinte is a fenéki római vártól ered. ,,De az sincs kizárva — írja Bontz —, hogy a mai Keszthely területén is volt római vár, miután a régi plébániatorony lebontásakor római erősség falmaradványaira bukkantak." Az ilyenfajta elnevezések, mint pl. Kestel, Kastelicz — Bontz szerint — „a castellum latin szónak részben szláv végzettel, részben magyar hangzóváltozással módosított alakjai" [6]. Pais Dezső 1949-^ben ,,A római castellum szláv—magyar folytatásai" című cikkében [7] újból felhívta a figyelmet Kesztölc és Keszthely nevére, amelyek szerinte a latin castellum szó átvételei, mégpedig szláv közvetítéssel. A szláv Kostel ( = erősség, védőhely: castellum, váracska, torony, kisebb város) a magyarban magánhangzó-illeszkedéssel alakulhatott Kosztel-lé. A mostani Keszthely alakbeli h a hel = hely szóval való népetimológiás összekapcsolásából ered [8], Ez a helynévadás nem áll egyedül, mert pl. a moesiai limes egyik legfontosabb légiós táborának, Viminacium-nak helyén épült község a Kostolac nevet kapta [9]. Pais a nyelvészeti tárgyalás után ismerteti azt a gondolatát is, „hogy a tárgyalt helynevek között lehetnek olyanok, amelyek nem csupán nyelvészetileg függenek össze a latin castellum-mal, mint a latin eredetű szláv kostelz, »erősség, torony« etimológiai tartozékai, hanem tárgyilag is közük van a kései római birodalom védelmi rendszerében fontos szerepet játszó castellumokhoz". Véleménye szerint „igenis számolhatunk azzal, hogy a Keszthely helyén vagy szomszédságában állott római castellum, erődítmény anyagi indítékként szerepelt a későbbi telepnek a szláv Kostelz-val való elnevezése körül" [10]. A pannóniai települések és a római világnak összefüggései nemcsak a nyelvészeket, hanem a régészeket is régóta foglalkoztatják. Nagy Lajos, a kiváló régész többek között Fenékpusztán feltételezi a római élet, kultúra folytonosságát, vagy más népelemek által való átmentését a népvándorlás időszaka alatt [11]. László Gyula az úthálózati csomópontok és a táj egységközpontok változatlan jelentőségével, valamint a készen talált megfaragott kőanyag szerepével magyarázta a dunántúli te175