Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Forradalom és kultúra (Batsányi János 1793—95-ben)

az erőszakos eszközök. hogy a kényszer oktalan és mindig a céllal ellenkező hatást vált ki" [55], (A kiemelés tőlem: N. L.) A reakció és az erőszak elítélése még erősebbé válik az Apológiában. A francia forradalom is a szabadság eltiprása miatt robbant úgy ki, ahogy kirobbant. „Ha a Karok és Rendek mindig megtarthatták volna gyűléseiket s nem szüntették volna meg a közügyeknek annyi századok óta tiszteletben tartott nyilvános megtárgyalását, akkor az állam ama felforgatása sohasem következett volna be. Nyilvánosság az állam alkotmányának első támasza; e nélkül a szabadság csak üres szó!" [56]. Már idéztük egyszer a francia forradalom Batsányi szerint túlzó módszereinek az elítélését: „balga emberek őrjöngő deklamációi"-ról van itt szó, akiknek fogalmuk sincs „az igazi szabadságról". De — teszi hozzá a magyar költő — „persze e gyászos tévedésükre a szabadság ellenségeinek szerencsétlen butasága ad kitűnő alkalmat" [57]. (A kiemelés tőlem: N. L.) Még konkrétabb a reakció és módszereinek bírálata akkor, midőn a hazai felvilágosodás és a sajtószabadság védelméről, a mentőírások főproblémájáról van szó. Szeretné a szorosabb könyvvizsgálás védelmezőinek figyelmébe ajánlani: „gondolják és tanulják meg, hogy minden egyes dolgot minő fegyverekkel, minő ügyességgel vagy erővel kell védelmezni; nehogy a dolgoknak hangzatos, de oda nem illő elnevezést kölcsönözve, a józan észt megzavarják; nehogy a szabados féktelenség cégérét felhasználva ... és ezzel visszaélve, a szabadságot sodorják veszedelembe [58], (A kiemelés tőlem: N. L.) — A Moniteur olvasása is nagy bűn a Martinovics-per fővádlója szemében, aki legszívesebben a szabad gondolat legkisebb moccanását is megtiltaná. Batsányi figyelmezteti: „ .. .ilyenféle fegyverek nem is illenek emberhez, ésszel megáldott teremtményhez. Az ilyen fegyverek haszontalanok, sőt (minthogy ilyen veszélyben már árt, ami nem használ) egyenesen károsak. Hiszen mindazt, ami a végzetes földrengéstől megrázott és odaszegzett tekintettel figyelő földkerekség szeme láttára történik és történt, úgysem lehet eltitkolni ... E fegyverek éppen azokra lehetnek veszedelmesek, akik használni akarják őket, minthogy az emberi szellem szabadságával ellentétben állva, cselekvésükkel visszahatást szülnek, hiszen mindnyájan „a tilalmasra törekszünk" — és mennél nagyobb a hatás, annál nagyobb a visszahatás" [59], (Figyeljük meg az Arankának írt levél e mondatának visszatérését az Apologiábanl) Batsányi nem fél nyíltan védelmébe venni Martinovicsot, a per fővádlottját. Fáj a szíve, ha meggondolja, hogy „a köznek mekkora kárára fognak elveszni e férfiúnak ekkora s ily ritka talentumai..." Börtönéből szinte látni véli a feldühödött reakció képviselőit és hallja, hogy „még a józan ész használata ellen ós vak dühvel tombolnak". Ezek az emberek ,,.,. minden átkot rámondanak a felvilágosodásra, mely ilyen összeesküvést eredményezett •—, pedig talán ép ők vetették el a baj csíráit, és főként ők adtaik okot rá. .." [60]. Vagyis azok, akik a felvilágosodást elfojtani igyekeztek és most még inkább igyekeznek, az állam és a haza esetleges romlásának okozói. Csak az, aki túlságos jólétében el154