Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Forradalom és kultúra (Batsányi János 1793—95-ben)

foeri dolgok, vagyis a társadalom külső beavatkozás nélkül, öntörvényei szerint fejlődik. A közvetlenül ezután következő rész pedig a dolgok saját magát görgető láncolatát ellentétes vágyak és törekvések harcának fogja fel, mely harcból végül is az igazság kerül ki győztesen, vagyis a haladás valósul meg. „Innen van az, hogy a vélemények harcai oly szörnyűek voltak és lesznek mindig. A vélemény, a meggyőződés elfoglalja az ember egész elméjét... lenyűgözi a lélek összes képességeit, és ezeket egész roppant hatalmával hajszolja, s szent őrülettel izgatja fel és tölti meg. De végül is a mindenféle törekvések, vélemények, vágyak, ármány és cselszövés, jó és rossz, igaz és hamis, bölcsesség, előrelátás, botorság és őrültség e szörnyű összecsapásából (ahogyan egykoron abból a formátlan, rendezetlen káoszból, amelyben hideg a meleggel, nedves a szárazzal küzdött, született meg a Mindenség) fog kipattanni — ahogyan kell — az Igazság, amelynek diadala, mennél lassúbb, annál bizonyosabb!" [47J. ** És most következik Batsányi mentőírásainak egész lényege és értelme. Hazájának akar egyetemes szolgálatot tenni az országra nézve oly'fontos, sorsdöntő történelmi pillanatban. Ő az első, aki „a m agyaiíróknak nevekben" szól hozzá nyílt levélben országos ügyhöz 1790ben [48], Most is az egész magyar felvilágosodás, az egész magyar literatura ügyét védi, olyan eszközökkel, amelyek éppen egy súlyos váddal terhelt, vagy éppenséggel felségárulás vádjával börtönbe vetett embernek rendelkezésére állanak: a nagyokhoz, a felsőbbséghez fordul, s nekik igyekszik megmagyarázni az adott történelmi pillanat lényegét és a teendőket. Egy ponton lelkiismereti kényszer nélkül azonosítani tudja magát velük: ő is fél a felforgató forradalomtól. A „révolution á la Hora et Gloska" szerinte is a haza nagy kárára lenne. Ugyanakkor azonban — mint már láttuk — ő elfogadja a forradalom lényegét, hisz a haladásban, és mint magyar polgár- látja a hazáját fenyegető veszedelmeket is. Szeretné illetékeseknek megmutatni az utat és módot, ahogyan a haza hajóját kormányozni lehet a jelen és a jövő vészeket rejtő hullámain, tudván azt, hogy a mi sajátos helyzetünkben maga a feltartóztathatatlan változás és haladás is katasztrófákat okozhat, ha nem Okosan vezetik az államot. A felforgató s számunkra különösen veszedelmes forradalom egyetlen lehetséges ellenszere Batsányi szerint a lassú forradalom, a fejlődés tendenciáit megértő, azok irányában dolgozó kormányzat. A lassú forradalom pedig azonos szerinte a felvilágosodással, melynek terjedése az embereket, a felsőbbséget és a tömegeket képessé teszi arra, hogy a fejlődés és haladás kikerülhetetlen mozzanatait felforgatás és rombolás nélkül végrehajtsák. Akik viszont, mint az egész papi és nem papi reakció, most a francia forradalom láttán a felvilágosodás ellen támadnak, szigorú cenzúrával el akarnak fojtani minden szabadabb gondolatot, valójában a közjó ellenségei, mert az erőszakkal a felforgató forradalom malmára hajtják a vizet, miattuk nem méhet végbe áldásos módon és rombolás nélkül a szükséges és fel nem tartóz151