Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1963. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 1.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A szocialista esztétikai nevelésről

nyugtat. Kétségtelen, hogy a táj meleg és hideg színeinek 'bizonyos harmóniája, kiegyenlítettsége kellemes esztétikai hatású; egyes színek dominanciája pedig az élesség miatt vagy kellemetlen lehet, vagy monoton, untató hatású. Fontos mozzanata a tájnak a vonal, a domborzati elemek. Érdekes, szinte művészies leírásokat találunk idevonatkozólag még földrajztudósoknál is. Pl. MARKOV szovjet geomorfológus kiemelte, hogy Suessnek az Alpok keletkezéséről szóló művében a hegyek szépségei iránti mély földrajzi érdeklődése mindjárt a könyv elején megragadja az olvasót; KROPATKIN orosz geográfus átlelkesült sorokban ír a kelet-szibériai tájról: ,, ... a Ni nan és a Jahlonova között, meglepő az egyhangúság. Köröskörül ugyanazok a formátlan, távolba vesző völgyek, nagy tisztásoktól megszakított fenyvesek, mindenütt ugyanazok a hullámos vonalak tárulnak a szem elé..." (Vö. K. K. MARKOV: A geomorfológia alapvető kérdései. Bp. 1952. Akad. Kiadó, 103., 30. 1.) A táj vonalai és színei mellett külön figyelmet érdemelnek az atmoszférikus tényezők is. Finom érzéssel, analízissel szólt Csernisevszkij a levegő párásságáról, a szélről, a felhők alakjáról —, amely tényezők mind jelentősek a természet szépsége, esztétikai hatása szempontjából. Szorosan hozzátartoznak a táj észleléséhez a különféle hangok (zörejek, zenei hangok) is. c) Külön problémaként vetődik fel a táj élőlényeinek, különösen az ember természetátalakító hatásának hatása a táj szépségére. A polgári esztétikában és pedagógiában gyakran nem értékelték kellően, vagy éppen negatívan értékelték az ember természetátalakító munkájának hatását a táj szépségeire (pl. John RUSKIN és mások). Nézetünk szerint a szocialista esztétikáiban és pedagógiában differenciáltan kell ezt a kérdést felvetnünk. Kétségtelen, hogy az emberi munka dinamikus tényezője a tájnak. (Vö. MENDÖL Tibor: „Táj és ember." Magyar Szemle Társaság kiad. Bp. 1932. 11. oldal.) Az emberi munka jól alkalmazkodhat a táj vonalaihoz, színeihez, esztétikailag „odaülő", sőt a táj harmonikus elemeit kiemelő, egyes hatásait fokozottan hangsúlyozó, értékes tényező lehet. Másrészt el kell viszont ismernünk, hogy bizonyos ormótlan építkezések csökkenthetik a táj egységes panorámáját, az erdőirtás kelthet diszharmonikus hatást stb. * ** Az említett esztétikai és pszichológiai szempontok lényegesek számunkra pedagógiai szempontból, a táj esztétikai nevelőhatásainak kiaknázására. Különösen a következő pedagógiai mozzanatokat emelhetjük ki: a) A földrajzoktatásban jusson megfelelő hely az egyes tanult tájak esztétikai összbenyomására, jellemzésére, a tájak egyes elemeinek, az ember természetátalakító hatásának esztétikai szempontú méltatására is; b) Tudatosítsuk azt, hogy a művészetek számos esetben (pl. tájleíró költészet, tájleírás az epikai műfajokban, tájképfestészet stb.) művészi 12