Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Tanulmányok a szláv filológia köréből. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hekli József: Emil Braginszkij a szerző és társszerző

ra. A társszerzőként indult és önálló íróvá avanzsált Emil Braginszkij színpadi műveinek egy része csekély művészi értéket képvisel, ma már csupán irodalmi dokumentumnak számít. Vígjáté­kai között azonban találhatók, olyanok is, mint A képmutatók, Mindennek az eső az oka, s főleg a Lakájok játéka, amelyek időtálló, dramaturgiai lag igényesen megszerkesztett, művészileg kiérlelt munkának bizonyultak. Legjobb vígjátékai jelentős mesterségbeli tudásról, biztos hatásérzékről tanúskodnak. A sablonszerű életet ma­gával a sablonnal fricskázta meg. Művészete nem mentes a kénysze­rű kompromisszumoktól, alkalmanként a megalkuvásoktól sem, de mögöttük gyakran felvillannak a tehetség sziporkái is. Köznapi, ba­nális történeteiben általában nem ütköztetett kiáltó társadalmi el­lentmondásokat, nem ábrázolt fergeteges konfliktusokat, ezt aligha tehette volna, inkább a mindennapok anomáliáit, riasztó jelenségeit erősítette fel és gúnyolta ki játékosan groteszk, humorosan stilizált helyzetekben. Braginszkij mindig hű maradt alapelvéhez, nevezete­sen ahhoz, hogy a humor a legközvetlenebb út az emberek szívéhez. Ha az író művészetét és jelentőségét röviden méltatni akarjuk, azt kell mondanunk, hogy az agyonideologizált, szigorúan kordában tartott világban született hangulatos vígjátékaiban — a lehetőségek adta keretek között - mindig a természetességre, a tanulságos szóra­koztatásra, a humorba oltott igazmondásra törekedett. A szerző és társszerző Braginszkij vígjátékai nálunk kevésbé is­mertek, de néhány darabját magyar színpadokon is bemutatták. Egy­kor a Ma éjjel megnősülök c. a komédiája a József Attila Színházban nagy sikernek számított. Talán nincs messze az az idő, mikor Emil Braginszkij legújabb vígjátékait magyar fordításban olvashatjuk és színpadon láthatjuk. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom