Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Ujfaludi László: Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője és hidrogeológiai paraméterei

Felszín alatti víztartók elektromos formatényezője. 81 Az utóbbi évtizedben a K = f(F) összefüggés vizsgálatával a korábbinál jóval kevesebb közlemény foglalkozik, néhány, a témához kapcsolódó tanulmány azonban említésre méltó. Kalinsky és mások (1993) hidraulikai vizsgálatok és felszíni elektromos szondázás alapján geostatisztikai módszereket alkalmaztak egy nagykiterjedésű víztartó réteg vizsgálatára és egy agyagos vízzáró réteg helyének meghatározására. Evans (1995) repedezett kőzetek áramlási csatornáinak hidraulikai elemzését végezte el elektromos vezetőképesség-mérések adatai alapján. Cassiani és Medina (1997) egy metamorf eredetű repedezett kőzet víztartóban felszíni elektromos szondázás és próbaszivattyúzások eredményei alapján vizsgálta a fajlagos ellenállás és a transzmisszibilitás közötti kapcsolatokat. Értékelésük során a kettős korrelációszámítás (co-kriging) módszerét alkalmazták. Az eredmény: csökkenő K = f{F) kapcsolat, meglehetősen nagy szórással és bizonytalan korrelációs kapcsolattal. A bizonytalanságok okait a szerzők a geológiai szerkezet szabálytalanságának és az agyagtartalom zavaró hatásának tulajdonítják. Az 1. ábrán közölt empirikus kapcsolati vonalak alapján megállapítható, hogy a K — f(l

r) függvény nem egyértékű (vagyis egyazon F-értékhez több különböző A'-érték tartozhat, tehát F értékének ismerete önmagában nem elegendő K becsléséhez.) A továbbiakban homogén üveggolyók és viszonylag homogén homokminták laboratóriumi mérései alapján vizsgáltuk a hidraulikai és az elektromos kapcsolat jellegét. A minták jellemző adatait az 1. táblázatban közöljük. 4. Laboratóriumi kísérletek 1. táblázat Jel £>50 D

h a n K {cm s 1 ] [ cm s 1 ] Gl G2 G3 Hl H2 H3 H4 0,12 0,102 0,12 0,102 0,058 0,050 0,017 0,012 0,3 0,125 0,04 6 0,387 5,26 15,2 6 0,414 1,85 28,6 6 0,447 0,193 98,7 11,5 0,387 0,240 68,8 11,2 0,405 0,304 65,3 13,8 0,367 0,031 175 9,4 0,391 0,0052 475 A Gl, G2, G3 jelű minták egyenlő átmérőjű üveggolyók, a Hl, H2, H3, H4 jelű minták agyagmentes kvarchomokok. Látható, hogy a Hl és a H2