Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Rajkai Kálmán, R. Végh Krisztina, Nacsa Tibor: Az elektromos kapacitás, a gyökérméret és -aktivitás kapcsolata

70 Rajkai Kálmán, R. Yégli Krisztina, Nacsa Tibor kel. A gyökérkapacitás-mérést augusztusban végeztük, amikor a csenkeszek termésérést követő, vegetáló állapotúak. A homoki növényállományban a csenkeszeknek nem volt mérhető gyökérkapacitása. Annak a lehetőségnek a kizárására, hogy kapacitást a légszáraz homoktalaj miatt nem mértünk, a csenkesz töve körül a talajt megöntöztük. Öntözés után kb. 20 perccel a gyökérkapacitás-mérést megismételtük. Mérhető gyökérkapacitás azonban továbbra sem jelent meg. A tápoldatos kísérletben tapasztalt jelenség tehát szabadföldi körülmények között fordult elő. Az eredményt az évelő magyar csenkesz nyári, száraz időszakban jellemző inaktív, „alvó" állapotával magyaráztuk, ami a gyökérműködés leállását jelenti. A terepi mérési tapasztalat a gyökérkapacitás-mérés ökológiai alkalmazhatóságára, ületve az abban rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet. A gyökérkapacitás mérésének mezőgazdasági jelentősége a gazdasági növények fejlődésének folyamatos megfigyelésében jelölhető meg. A mérési módszer segítségével várhatóan a tápanyaghiány-tünetek, a növényvédőszérés a nehézfémhatások eddig nem vizsgált mechanizmusai, valamint a környezeti tényezők gyökérzetre, illetve a növényi aktivitásra kifejtett hatásai tárhatók fel. A gyökérkapacitás-mérés gyakorlati alkalmazásáig azonban még további vizsgálatok és tapasztalatgyűjtés szükséges. Összefoglalás és következtetések Az élő gyökér vizsgálatára az ökofiziológiában és a mezőgazdasági gyakorlatban új lehetőségeket nyújtó elektromos mérési módszert alkalmaztunk. A gyökérkapacitás mérési elvét a talaj-gyökér rendszerre kidolgozott helyettesítő képre értelmeztük. A növényt nem sebző, egyszerű és megbízható növényelektródot kerestünk. Új növényelektródként az elektromosan vezető géllel bekent gyökérnyak fölött a szárra csíptetett, lapos végű fémcsipeszt alkalmaztunk. A csipesz- és a talajelektród által közvetített elektromos tér a növényszöveti membránokat és a talajrészecskéket bevonó oldatfilmet polarizálja. A gyökérkapacitás méréseket tenyészedényben és tápoldatban nevelt napraforgókon végeztük. Azt tapasztaltuk, hogy vízkultúrában a csipeszés a tűelektróddal mért gyökérkapacitás közel azonos, míg talajban az eltérés mértéke a nedvességtartalom csökkenésével növekedett. Megállapítottuk, hogy: — a csipeszelektród alkalmazása további vizsgálatokat tesz szükségessé; — a gyökérkapacitás a kétdielektrikumú kondenzátor modellben a gyökérszöveti membránt bevonó xylemnedv és a talajrészecskék felületét bevonó talajoldat dielektrikumok „érintkező" felületének, valamint a gyökérben és a talajban polarizált membrán felületének a nagysága és az azokon felhalmozódó töltésmennyiség által meghatározott; a GW814 kereskedelmi forga-