Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Rajkai Kálmán, R. Végh Krisztina, Nacsa Tibor: Az elektromos kapacitás, a gyökérméret és -aktivitás kapcsolata

62 Rajkai Kálmán, R. Yégli Krisztina, Nacsa Tibor vencián (< 1 kHz) a dielektromos állandó értékét közelítő permittivitássál rendelkezik (Schwarz, 1962). — A lágy, élő szövetek az 1 kHz alatti frekvencia-tartományban nagy permittivitással és kis elektromos vezetőképességgel rendelkeznek (Polk és Postow, 1986). A nagy permittivitás a kolloid részecskéket körülvevő ellenionréteg polarizációja következtében minden olyan vizes rendszerben előfordulhat, ahol az érintkező felületeken ionréteg található (Schwartz, 1962). Kis talajnedvesség-tartalom esetén az 1 kHz frekvenciájú gyökérkapacitás-mérést a víz-levegő határfelületek polarizációja hatására megnövekedő dielektromos állandó teszi lehetővé. Szabadföldi vízkapacitásig víztelített talajban a dielektromos állandó azonban már a kettősréteg-polarizáció következtében nő meg (Ililhorst, 1998). A növényi szárra helyezett csipesz alkalmazásakor a váltakozó frekvenciájú elektromos jel ugyancsak a xylemnedv membránfelületi rétegét polarizálja. A csipeszelektróddal mérhető gyökérkapacitást tanulmányoztuk azért, hogy a csipesz- és a tüelektród által kiváltott polarizáció gyökérkapacitásra gyakorolt hatását megállapítsuk. 2. kép A gyökérkapacitás mérésére nevelt, különböző fejlettségi állapotú napraforgók A növényelektród A gyökérkapacitás-mérések, pl. a tüelektród központi hengerbe szúrási bizonytalanságának csökkentésére csipeszelektródot alkalmaztunk. A csipeszelektród előnye továbbá, hogy a növényt nem sebzi meg. Összehasonlítottuk a gyökérnyakba szúrt injekciós tűvel, és a gyökérnyak fölött az UNIGEL-lel körbekent szárra helyezett csipeszelektróddal ugyanazon a növényen mért kapacitásokat. Tenyészedényben nevelt napraforgón tű- és csipeszelektróddal mért kapacitás- és ellenállásértékek frekvenciafüggését az 1. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy a kapillárisán víztelített talajban a csipeszelektróddal mért kapacitás 1 kHz-en kisebb a tűelektróddal mértnél. A