Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Rácz Ervin: A mikrorobbantásos fúzió, avagy a jövő egy lehetséges új energiaforrása
A mikrorobbantásos fúzió, avagy a jövő egy lehetséges. 27 ron energiája pedig 14 MeV körüli. 1 A fúziós reakció bekövetkezéséhez igen magas, a számítások szerint kb. 100 millió °C hőmérsékletű közegre van szükség. Ilyen hőmérsékleten pedig az anyag már egy új halmazállapotban, a plazmaállapotban van jelen. A plazma fogalma Az átlagos Olvasó talán keveset tudhat a plazmákról, holott a világegyetem több mint 90%-a (egyes becslések szerint több mint 99%-a) plazmaállapotban van. Ha a plazma előfordulási arányát tekintjük, akkor ez a leggyakoribb halmazállapot. Vajon akkor a legfontosabb is? Mi is a plazma tulajdonképpen? A plazmaállapot a szilárd, a folyékony és a gáz állapot mellett a negyedik halmazállapot. De hogyan értelmezhető a plazma fogalma? Járjuk körül ezt egy kicsit. A plazma olyan töltött és semleges részecskék kvázineutrális gáza, amelyek kollektív viselkedést mutatnak. Tehát a meghatározásból következik, hogy nem minden ionizált gáz plazma. A plazmát az különbözteti meg az egyszerű, ionizált gázoktól, hogy jellemzője a kvázineutralitás és a kollektív viselkedés. Elég nagy távolságból tekintve a töltött és semleges részecskék rendszerét, az globálisan semlegesnek tekinthető. Azaz a megfelelő töltések és koncentrációk szorzatainak a részecskerendszerre tekintett összege zérus. Természetesen a plazma fogalmát sokkal precízebben és pontosabban is meg tudjuk már határozni, azonban ehhez a plazmafizika elemeibe történő alaposabb betekintésre lenne szükség, ezt ismertetni pedig nem célja írásunknak. Fogadjuk el és használjuk a fenti definíciót. A világegyetem szinte teljes anyaga plazma. Pl. a csillagok anyaga, a planetáris ködök mind plazmák. De nem kell elhagyni Földünket, hogy plazmákkal találkozhassunk. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány, a Földünkön is előforduló plazmát: viharban, felhőszakadás idején sokszor előfordul villámás. Maga a villám közege egyik szép példája a földi plazmáknak. Hegesztéskor a hegesztőpálca által húzott ív ugyancsak plazma, de példaként említhetnénk magát a plazmahegesztést is. Alacsony hőmérsékletű plazmákkal találkozhatunk a különböző gázokkal töltött fénycsövekben is. Szinte minden háztartásban megtalálható már a piezoelektromos gázgyújtó. Elektromos kisülés révén ebben az eszközben is plazma keletkezik. A földi sarkkörök közelében néha megfigyelhető fényjelenség, az ún. sarki fény ugyancsak plazma. De még említhetnénk a — talán ma még kevéssé elterjedt — plazmatelevíziót is példaként. 1 A keletkező energiák a szokásoknak megfelelően megaelektronvoltban (MeV) vannak megadva. 1 MeV=l,6-10~ 1 3 J.
