Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Végh László: A civilizáció hatása környezetére

20 Végh László emberiség létszáma csak úgy növekedhetett, hogy más fajokat egyre jobban kiszorított a táplálékért folyó versenyben. Számos háborút folytattak a legelőkért, termőföldekért. Miután Európában nem tudtak újabb területeket megművelni, megindult a gyarmatosítás. Máig oda jutottunk, hogy bolygónkon szinte nem maradt művelésre alkalmas, ám meg nem művelt terület. Amit nem művelünk, az vagy túl meredek, túl száraz, túl nedves vagy tápanyagban túl szegény. A föld termőképességét a kártevőknek nevezett élőlények irtásával lehetett tovább növelni. Mára a bolygónk egészét tekintve a szárazföldi fotoszintézis által átalakított energia mintegy 40%-át az ember hasznosítja ([5]). Az Egyesült Államokban ez az arány 50%. Ami az óceánok, tengerek élővilágát illeti, az ember 1953 óta ötven év alatt halászhajóival kifogta az éceánok halászható halainak a kilencven százalékát ([6]). Az emberi élettér kiterjesztése oda vezetett, hogy az egyéb élőknek egyre kevesebb hely és energia jut. Emiatt a fajok tömegesen pusztulnak ki, és ez a pusztulás olyan mértékű, amilyenre a földtörténet során kb. hetven millió évente, a nagy kozmikus katasztrófák okozta tömeges kihaláskor van csak példa. Földünk a gyomok bolygójává válhat, ahol az emberen, háziállatain és termesztett növényein kívül csak a patkányok, egerek és a rovarok, valamint a gyomok maradhatnak fent. A termőtalaj pusztulása A zöld forradalom felmérhetetlen pusztítással sújtja a termőtalajt. A növényi maradványok bomlásából és a porló kövekből kb. kétszáz év alatt képződik egy centiméternyi termőtalaj. Mivel a növények takarják, az erózió nem pusztítja. Ha a talajt művelik, a szélviharok hordják, az esőzések elmossák a fedetlenül maradt talajt. Az amerikai prérin — száz évnyi művelés után — a termőtalaj fele már odaveszett. A talaj átlagosan harmincszor gyorsabban pusztul, mint ahogy keletkezik. Nemcsak a talaj mennyisége fogy, rohamosan romlik a minősége is. A termesztett gabonák nagy mennyiségű tápanyagot vonnak ki a talajból. Ahhoz, hogy a talaj teremjen, egyre több műtrágyára van szükség. Lassan a talaj szinte szivacsként szívja magába a szénhidrogének felhasználásával készült műtrágyákat. A műtrágya felhasználásának hatását, méreteit jól jellemzik a nitrogén alkalmazására vonatkozó adatok. A természetes biológiai folyamatokban a levegőből évente 130 millió tonna nitrogéngáz alakul át ammóniává, nitráttá. Ez a természetes nitrogén-körforgalom része. A műtrágyagyártás során és egyéb módokon az ember is nagyjából ugyanennyit von ki a levegő nitro-