Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Phisicae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Végh László: A civilizáció hatása környezetére

A civilizáció hatása környezetére 15 egyéb használati tárgyak könnyen elkészíthetők, nem képviselnek komolyabb értéket. Közösen vadásznak, a zsákmányt bonyolultabb elosztási rendszer szerint, de mindenkinek juttatva terítik szét. Az állatok háziasítása sokféleképpen használható energiaforrást jelentett. Egyrészt a háziállatok mint táplálékok élő élelmiszertartalékul szolgálnak. Az állatokat tartó csoport ezért olyan helyeken is megélhet, ahol egyes időszakokban nem lehet elegendő táplálékot találni. Továbbá bizonyos állatok szállítóeszközökként, teherhordóként vagy hátasállatként is hasznosíthatók. Az állattartásra berendezkedett nomád társadalmak mozgékony, igen jól szervezett alakulatok, amelyek fejlett technikákkal, kiváló fegyverzettel rendelkeznek. A letelepedett földművelő társadalmak a háziállatokon kívül a növényi magvakban is tárolnak élelmiszert, amelyek segítségével hosszabb teleket is túl tudnak élni. A földművelés energiagazdálkodása az igásállatok alkalmazására épül. Velük szántanak, ezek húzzák a terményeket szállító kocsikat, esetleg hajtják a magvakat őrlő malmokat. A szélenergia elsősorban a vízi szállítás, a hajózás energiaforrása. Más gépezetek — malmok, öntözőrendszerek — energiaforrásául csak később kezdték felhasználni. Az ókor nagy birodalmainak hatalmas és néhány esetben máig fennmaradt építményeinek és egyéb műszaki alkotásainak testen kívüli energiaforrásai a fa, az állati energia és a szélenergia. Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína, Görögország, Róma és az amerikai birodalmak ezekre a ma igencsak szegényesnek ható energiahordozókra épültek. Az ókor nagy birodalmainál északabbra lévő európai területeken a hoszszabb kemény telek erősebben próbára tették az embert. Szükség volt minél jobb szerszámokra és gépekre. A szerszám és a gép közötti különbség nem egyértelmű. Általában azonban a gépek hajtása több erőforrást igényel, a szerszámot az emberi erő működteti. Gépek léteztek korábban is, de az ókorban elég volt az, amit emberi és állati erővel el lehetett végezni. A középkori kolostorokban viszont nem volt elég munkaerő. A világtól a vadonba elvonult szerzetesek önmagukat látták el a szükséges javakkal, de a tanuláshoz, szertartásokhoz, elmélyüléshez sok idő kellett. Nem alkalmazhattak külső munkaerőt, mert a nyitottság zavarta volna a szerzetesi életet. A megoldás a minél több gép használata volt, ezért a vízerő tömeges alkalmazása elsősorban a kolostorokhoz kötődött. Másrészt az anyagias gondolkodás egyre nagyobb teret hódított. A nemesek úgy tehettek szert nagyobb jövedelemre, ha a birtokaikon több malom üzemelt. A szélenergia és vízenergia malmok, szivattyúk és egyéb gépezetek hajtására való alkalmazása a középkor Európájában vált mindennapossá. Az