Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

ZIMÁNYI ÁRPÁD A HELYNEVEK TOLDALÉKOLÁSÁRÓL - EGY FELMÉRÉS TÜKRÉBEN A magyar településnevek toldalékolása - főként a locativusi helyhatáro­zóragok tekintetében - igen változatos. Egyértelmű szabályok híján nagy szerepe van a nyelvszokásnak, nemegyszer a kisebb közösségek nyelvszoká­sának, tehát a regionalitásnak. Szembetűnő jelenség a bel- és kül viszony ragok használatában megfigyelhető ingadozás, olykor bizonytalanság. A különbö­ző nyelvváltozatokba tartozó szóbeli megnyilatkozásokban természetesnek tarthatjuk a sokszínűséget, az eltérő nyelvi formák alkalmazását. Az utóbbi időben viszont számos olyan példát gyűjtöttem a sajtóból - nevezetesen a miskolci Észak-Magyarországból és a Heves Megyei Hírlapból -, amely nem felelt meg a nyelvtanainkban közölteknek (.Arióban, Mátraverebélyben, Sátoraljaújhelyben, Szarvaskőben, Szendrőben, Szirmabesenyőben). Ez ösztönzött arra, hogy részletesebben megvizsgáljam a hazai településnevek toldalékolásának egyes kérdéseit. A szakirodalom állásfoglalásának bemu­tatása után részletesen elemzem a témához kapcsolódó nyelvhasználati fel­mérés eredményét. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom