Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez

Kertalja név tehát sajátos kettősséget mutat már a múltban is: a jelölt birtokos szerkezet átjátszik névutósba (Sebestyén 1953-54: 50, 81). Később, a megye névanyagának összegyűjtése során láttuk, hogy vidékünkön tipikus jelenségről van szó: nemcsak a Sűrű alja, Kertalja, hanem a Hagymás alja, Lókért alja, Pap-erdő alja, Töltés alja, Berek alja is hasonló kettősséget mutat, sőt az Erdő-köz csak Erdő közt, közül, közé toldalékolású (KálnásiSebestyén 1993: 24, 41, 44, 46, 49; 121, 123 stb.). Ma már persze tudom, hogy e jelenségre régen felfigyeltek a névtanosok. Viski Károly például már 1929-ben szóvá tette, hogy a Bikal (= bik /bükk/ + al) helységnév toldalékolásakor Bikalatt, Bikalá formák, tehát „az alatt, alá névutók képzete nyomult s talán nyomul előtérbe" (1929: 140). Hasonlót hallott a Szabolcs megyei prügyiektől, akik ha a Hegyaljára, fordul a szó „sommásan csak így mondják: a Hegy alá, a Hegy alatt vannak, hazajönnek a Hegy alól" (uo. 141). Az efféle összefüggésre főleg a térszínformák kutatásakor figyeltek fel. Árvay József az al(j) kapcsán elmondja, hogy a Fancsal (= Fancs + al) toldalékolásakor az alatt, alá, alól névutókat használják. Eredetileg ilyen nevekben az al(j) térszínformanév szerepelt, később alakultak ki a névutós formák, a jelenhez közeledve azonban ezek visszahúzódtak és csak a Cserealj, Cserealjban Cserealjon él (1942: 10-11). Úgy látszik azonban, a jelenség máig sem vonult egészen háttérbe. Benkő a nyárádmenti viszonyító elemekről szólva megemlíti, hogy az alj, köz, mellék helyett a mindennapi beszédben gyakran hallható alatt, között, mellett névutó (1947: 25). Végh József Balázs Jánostól veszi az Egeralja Eger alá, tőlem a Szék-alja Szék alá stb. példákat (1970: 377). Kaszás József Lendva környékéről említ ilyen „ingadozó" alakokat: Csór alja Csór alatt, Víz-köz Víz között, Kóti-erdő-mellék Kóti erdő mellett stb. (1979: 28). A Zala 84