Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez

gának bevezetésében ezt írja: „ A helynek vizsgálatakor a tőhelyneveken... kívül tekintetbe vettem azoknak származékait is (.Rózsahegy, oldala, laposa, ajja, - alatt, Cichegy, - ajja, - laposa, Alsó-, Felső-, Középső-, és Hátulsó-, Göntér, - alatt stb. ... Meg kell jegyeznem, hogy a m e g közelítő teljesség szempontját tartva szem előtt, a legjelentéktelenebbnek látszó helynevet is felvettem gyűjteményembe, mert a helynévanyag minden apró darabkájára szükségem volt" (1937/1988: 110, én ritkítottam: S. Á.). A „tőhelynevek" legszebb csokraira Szabó T. Attila legnagyobb terjedelmű, közel 30 000 adatot tartalmazó kalotaszegi névgyűjteménye kínálja a példákat. A kötet végén az Árvay József és Tornai László által összeállított mutatóból ilyen névcsalád olvasható össze: Akasztófa, Akasztófa alatt, Akasztófa aránnyában, Akasztófa bérez, akasztófa bércze alatt, Akasztófadomb, Akasztófa Domb mellett, Akasztófa dombja megett, akasztófa dombjánál, Akasztófa Domb végi, Akasztófa Domb völgyi, Akasztófa fele, Akasztófahegy, akasztófa irántyában, Akasztófáknál, Akasztófa mellett, Akasztófánál, Akasztó fán alol, akasztófán belől, Akasztófán kivül, Akasztófán tul, Akasztófaoldal, Akasztófatábla, Akasztófa vágása (1942: 338). - A névutós és ragos alakok helynév vagy helymegjelölő szerepének elkülönítése szinte megoldhatatlan. Még nehezebb kérdést vet fel Szabó T. Attila másik jeles dolgozatában, amely a személynevekkel kombinálódó helynevek rendszerét vizsgálja. Ebben hiányolja a helynévgyűjtésekből a névutóval összetett személyneves helyneveket: „Ezekből a helynévgyűjteményekből kimaradtak pl. a névutóval összetett ilyenféle helynevek, mint János alatt, Bacsó István megett. Szent Erzsébet mellett stb., pedig ezek kétségtelenül külön területjelölő helynévalakok" (1940: 122). A helynek a tulajdonos nevével való megjelölését Hoffmann István a metonimikus helynévalkotás egyik altípusának tekinti 72