Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Sebestyén Árpád: A névutós helynevek kérdéséhez

Azt a Donatusig visszavezethető grammatikusi tételt, hogy a tulajdonnév a főnév szófaji altípusa, bízvást elfeledhetjük. A Hajdútól felhozott állatnevek nyelvi tarkasága (Enyim, Soha, Csakazértis, Ejnye, Hallgass, Mitvisz, Nevakaróddz, Merrevagy stb.), a versenylónevek, márkanevek, álnevek, az értelmetlen hangsorból álló nevek (Kamangó, Kerr, Duff stb.) nemcsak azt igazolják, hogy bármilyen közszóból lehet tulajdonnevet csinálni, hanem azt is, hogy a tulajdonnévnek nem is kell közszóként léteznie (mellesleg: hasonló a helyzet az eredetileg megvolt közszói jelentését elveszített tulajdonnevek garmadájával is). A megoldás Hajdú szerint abban van, hogy a közszó, a szótári szó jelentése absztrakt, csak a mondatban, szövegkörnyezetben konkretizálódik, vesz fel egyedi tartalmat, a tulajdonnév viszont szövegbe építettség nélkül is egyedi jelentésű: „A konyha, kút, ló stb. főnév tehát absztrakt, ... de mondatba helyezve konkretizálódik, s éppen olyan egyedi megjelölő lehet, mint a tulajdonnév: ... nagyapám pej színű, öreg, sánta lova stb. összetéveszthetetlenül egyet [? egyedet] jelent, sőt: jelöl, ha úgy tetszik: identifikál, de nem tulajdonnév... A tulajdonnév viszont szövegkörnyezet nélkül, szótári alakjában, nominativusban is képes erre" (1997: 475). Továbbá: „a tulajdonnév nem mindig egyetlen szó, hanem kettő, három vagy akár több is lehet: tehát a tulajdonnév egy szó vagy szavak c sopor tj a" (uo., ritkítás az eredetiben). Hajdú Mihály tulajdonnév-felfogása igen közel áll az enyémhez. Balázs János és mások nyomán úgy látom, hogy a tulajdonnév elsődlegesen egyedet, másodlagosan csoportfogalmat, a köznév pedig elsődlegesen absztrakt csoportfogalmat, mondatba építve egyedet fejezhet ki. „A mindennapi élet gyakorlatában ... arra van szükség, hogy a ... pillanatnyi szituációban aktuális konkrét valóságelemeket nevezzük meg ... Az érvényes nyelvi közlés 67