Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Hajdú Mihály: Tulajdonnevek a nyelvi rendszerben

HAJDÚ MIHÁLY TULAJDONNEVEK A NYELVI RENDSZERBEN Minden nevekkel foglalkozó nyelvész eltöprengett már azon, hogy miként lesz egy köznév (ér, patak; halom, hegy; farkas, virág stb.), melléknév (fekete, kis, nagy, vörös, balog stb.), számnév (hatvan) stb. tulajdonnévvé (Ér, Patak; Farkas, Virág; Fekete, Kiss, Weöres, Hatvan stb.). Különösen meggondolkodtató a szintagmák tulajdonnévvé válása: fehér vár > Fehérvár, vörös torony > Vöröstorony, savanyú folyóvíz > Sajó, szikes kút > Székkútas stb. Miskolcon, az V. Magyar Névtani Konferencia alkalmából tartott előadásomban hivatkoztam azokra az angol forrásokra, amelyek már korábban fölvetették a több szóból álló tulajdonnevek problematikáját, s kiegészítettem azzal, hogy néha különböző szófajok is megtalálhatók egyes tulajdonneveken belül. Itt hadd említsem az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke nevét, amelynek ünnepeltünk hosszú évtizedekig volt tanára majd a tanszékvezetője. Ebben az egyetlen névben találunk egy -i képzős, helységnévből alakult melléknevet, amely azonban családnévvé vált, tehát maga is tulajdonnév, de ugyanakkor egy másik tulajdonnévnek, a teljes személynévnek része, s így épült bele egy harmadik tulajdonnévbe, az intézmény nevébe. Van továbbá a teljes intézménynévben egy ógermán közszóból egyéni névvé (személynévvé) lett és megmagyaro52