Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Chikán Zoltánné: Jelentésváltozások a jogi nyelvben

lekménynél, amikor is a próbára bocsátott további magatartásától függ, hogy lesz-e tettének további jogi következménye vagy sem. A társadalmi szemlélet változása hozta magával a nagykorúság jelentéstartalmának változását, amikor 24 év helyett 18 évben jelöli meg a jog a teljes cselekvőképesség elérésének idejét. 2. Ritka, amikor a jogi nyelv egy-egy régies formájával a köznyelv is él, de erre is van példa: az ad/l, ad/2 stb. utalás csak a hivatalos nyelvhasználatban volt szokásos, ma a köznyelv is használja. II. 1. A jogi nyelvnek azok a szavai, amelyek csak a joggyakorlatban élnek, kevesebb gondot adnak a nem szakembereknek. Ugyanígy nem okoznak nehézséget azok a szavak, amelyeket a köznyelv nem használ ugyan, de megfelelő környezetben jelentésüket bárki könnyen megértheti: folyamodik, felülvizsgál, pervesztes, jogképesség, jogosult, kötelezett stb. 2. A legtöbb bonyodalmat azok a szavak okozzák, amelyek megvannak a köznyelvben is, de a jogi használatban sajátos jelentést kapnak, Nézzünk ezekből is néhányat! hagyomány: a köznyelvben tradíció jelentésben; a jogi nyelvhasználatban: az örökösnek adott megbízás; melynek értelmében köteles az örökségből valakinek valamit átadni; alapos: megalapozott: „A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos". Jelentése nem az, hogy részletesen taglalt; hanem az, hogy indokolt, van alapja; kölcsön: a köznyelvben bármi, amit kölcsön (használatra) átveszünk. A jogi nyelvben kizárólag pénzügylet. Eszközök, tárgyak kölcsönzése: haszonkölcsön; terhelt: köznyelvi jelentése ismert: szellemileg visszamaradott. A büntetőjog szerint terheltté a gyanúsított válik a nyomozás befejezése után, ha nem sikerült magát tisztáznia; 46