Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

V. Raisz Rózsa: Népnyelv, nyelvjárás - és Mikszáth

tálja, hogy borjút ellett. - Boltomban vagy már. - Bolondnak fapénz is jó. Minek akar a bolha köhögni, mikor tüdeje nincsen. A jelen dolgozat anyaggyűjtése során ezeken felül találtam néhány nem közismert, O. Nagy Gábor által is tájnyelvinek minősített frazeológiai egységet, jellemzően szereplők párbeszédében. „- Nos, és eresztett egy kis szőrtl - Mert csak nem jártatok talán pusztán ezért a rózsáért?" (8: 66). O. Nagy Gábornál szőrt ereszt vki 'sikerül tőle elvenni, megszerezni valamit'. „Békasóból nem facsarsz kenderolajaf (8: 70). 'fösvény és furfangos embertől nem lehet elvenni semmit'. Az elbeszélő szövegében a sok(féle) fából farag 'megbízhatatlan ember' (táj) ilyen változatban áll: „Szabó Mihály pedig kemény volt, sok fából faragott ember, nem is próbált még anya szülni olyat, aki őrajta kifogjon" (8: 61). Valószínű, hogy a népnyelv, a népdalok hatására kerülnek be a Mikszáth-prózába versszerűen ritmikus részletek (népdalokat - magyar, s még inkább szlovák - népdalokat is szeret idézni, beiktatni szövegeibe.). Azon kívül is numerozitás, természetes ritmusosság jellemző szövegezésére, ezért olvashatók jól hangosan is a müvei. Érzelmileg fontos részekben azonban teljesen versszerűvé stilizálódnak mondatai. Igen gyakoriak ezek a jelenségek A jó palócok balladás elbeszéléseiben, az idézett „népdal" sokszor fiktívnek tűnik. „Méla furulyaszó egymásnak adja a nótát hetedhét mérföldön: Olej juhainak Selyem legelője, Ezüst a nyakszíja, Arany a csengője. (32: 38.) „Jön már Garibaldi a szomszéd faluba, Klapka is vele van, Graczát, Záhonyt hozza, Bíróék Gyurija lovát kantározza. " (32: 43.)