Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

V. Raisz Rózsa: Népnyelv, nyelvjárás - és Mikszáth

A népnyelvi ejtés változatok többnyire a szereplők egyenes beszédéből idézhetők: „Jó - mondá Gál uram -; hadd menjen el a kocsi a létai kilógu­sért" (8: 79) - „A múlt héten hányattam magamra kilenc köpölyt a kilógus­sal Szécsényben" (36: 76) 'kirurgus, sebész'; a hangalaki változat egyben népetimológiás alakot hoz létre - „Ejnye Zsuzsi, de nagy galyibát csináltál" (36: 77) - Jéns fiskális úr" (36: 75) - „Osztég nincs nálam egy garas se" (36: 74) - „Hát iszen, hogy iszen" (34: 223) - „Körülnézték, de lőcs, kerék, tengely, saraglya, minden rendben van" (8: 64). Ez az utóbbi már nem sze­replőtől való idézet, de nem is tipikus elbeszélői szöveg: az időváltás mutatja a szereplőhöz való kapcsolódását, szabad függő beszéd. A fenti példák a szereplők népi mivoltát jelzik. Az úgynevezett valódi táj szavak egy része az elbeszélő szövegében jele­nik meg környezetfestésre. Ezeket sokszor idézőjelbe teszi az író. „Ma már nagy lány, maga főzi a köménymagos levest, meg a »demikát«-ot" (32: 40). Meg kell jegyezni, hogy a demikát szót mind a kritikai kiadás, mind A tót atyafiak 1993-as kiadása helytelenül értelmezte birkapörköltnek, helyesen ugyanis juhtúróval meleg vízből és kenyérből készült leves (ÚMTsz.). A szláv eredetű szó domika és domikát alakban is ismert a palóc nyelvterüle­ten, olyan ételfélét jelöl, amely a felvidéken szokásos. Az eszterhaj 'eresz, ereszalja; nádból, szalmából font tető 1 az ÚMTsz. sze­rint szintén a felvidéken ismert táj szó, Abaúj-Torna megyéből közöl adatot a szótár. Az elbeszélő szövegében jelenik meg A néhai bárány és a Két major regénye című novellákban: „Biz a szegény Gyuri odavan. Ott fejszik a bun­dán az eszterhaj alatt, már félig a síré" (32: 148). A zsabrák ('nyeregtakaró 1) „a legtovább maradt vissza, az izzasztón és a zsabrákon igazítva valamit" (8: 70). A gerce 'csavart szalmafonat, amellyel átkötik a kévét', „olyat csavarí­tott a gercén, hogy hatfelé szakadt" (32: 108). Szintén A jó palócok egyik 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom