Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

V. Raisz Rózsa: Népnyelv, nyelvjárás - és Mikszáth

Amellett, hogy valószínűsíthetjük e közlésformák népi elbeszéléstechnikai eredetét, felszíni nyelvi megoldásaik között számos nép- és tájnyelvi elemet is felfedezhetünk, miként az egyenes és a kapcsolt egyenes beszéd formájában idézett szereplői megnyilatkozásokban. 4. Nézzük ezek után a nyelvi tényeket. A példákat A jó palócok és A tót atyafiak, az ugyancsak szülőföldjének helyszínén játszódó kisregény, a Prakovszky, a siket kovács; két népi tárgyú, nagyobb elbeszélés, a Nagy kutya a vicebíró, A zöld légy és a sárga mókus című művekből gyűjtöttem, továbbá A fekete város című regény első fejezeteiből. A kaszát vásárló paraszt, Az ügyesbajos ember című elbeszélésekből is való egy-két példa. A csoportosítást Bárczi Géza szempontjai felhasználásával végeztem (1961: 74), emellett megkülönböztetem a példákat aszerint, a szereplő egyenes beszédében vagy egyéb közlésformákban, illetőleg az elbeszélő narrációjában fordulnak-e elő. A népnyelvi vagy nyelvjárási minősítést az EKsz. és az ÚMTsz. „hitelesíti". Népnyelvi szavak A jerke és a toklyó fiatal juhok jelölésére szolgál; az elbeszélő szövegében él vele (32: 38-39). A szúszék 'lisztes vagy gabonás láda' (32: 29) szintén. Ezek környezetet ábrázoló szavak a nevezetes elbeszélésnek, Az a fekete foltnak szövegében. Szereplők egyenes beszédéből valók a következők, a köznyelvitől a népnyelvben jelentésükben eltérő szavak: „Két forintot kérni egy ilyen jószágért/" (36: 71) 'használati tárgy' - „A tekintetes asszonyka [...] úgy nézem, hitványabb, mint volt..." (36: 76) 'sovány' - „Hát, csak maradhatós a világ, maradhatós" (34: 221) 'tűrhető, meglehetős' - „Hát, írjon érte - mondá - valami zsírt" (8: 83) 'kenőcs, sűrű olaj'. Ugyancsak jelentésében tér el a köznyelvi használattól a tag 'földterület, birtokrész'; az elbeszélő szövegében több Mikszáth-műben találkozunk vele: „Bozicska Mihály kieresztette négy ökrünket a tagban a lóherésre" (8: 110).