Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
Szabó József: Nyelvjárási szöveg Koppányszántóról
ni búcsúba még mennyire sokat ért a ringlispi! Bizony ugy örütünk, mikor a bő péntőt horta ja ringlisénn a szél! Még vótak a céllövöldék. Hú, a gyerékég de nagy babákat lütek még a rózsákot! De nagyon örütünk mi neki! Na jó van, hát evvel ejárt a délutánn. Este még elméntünk a kocsmábo. Od bizon kint a kocsmaudvarba, mer bizony ném bent a kulturba vótunk ám, hanem akkor rétüngössen, tutyissan kint a kocsmaudvarba táncútunk. Karikára átunk, a gyerékék mék szépén intégettek. Agnis, gyere be táncúnyi! Em még örütem nagyon, hogy méhettem. Hád bizom vót úGy, hoty sokan lékértek. De vót ugy is, hogy összevesztek értem. (- Milyen alkalmak voltak a fiatal házasoknak a táncolásra?) - Hát a fijatal házasoknag bizon csak kamurágbo csinátunk éggy-éty kis helet, hogy ot tuggyunk mulatnyi, mer bizony akkor még ném vótak kulturházok, de bizom mink nagyon jól mulattunk a höppögővel még a citérávol. Az vót a zenészünk. Hát asztán a citérának luttol vót a nyele, a citérájjo, akkor a höppögő ez mék tejesfazégbu vót. A tejesfazékom még ijen disznóhójagbu vót, amivel höppöktek, amivel I zenétek. Szóval ölég asz hozzá, hogy nekünk nagyon jó vót, nagyon jól érésztük magunkat. Hád bizon nagyon örütünk, mer amikor összegyüttünk, hát mi is légyén a mi kis társulatunknak a neve. Ming bizony enevesztük movénak, mer nagyon jól jól érésztük magunkat. Mind ijen koromhó valóg vótak, és hát jól mulattunk. Vót ugy, hogy reggelig is emulattunk. És hát fölvádvó mént, hogy hun az éggyőnk kamurájába vótunk, hun a másónknak az istálójábo. De mindéhhun od vótunk. Od vót a höppögő izs velünk még a citéra is, az gyüd velünk mindéhhá. Ez a kis I társaság vót a movéalakulatunk. De nagyon jó vót. Bá még a mái napig igy menne! Most akkor pesze köllött ék kis énnyivaló is, mer azér csak mégehütünk, mer mént az ivás, hát aszt közbe azér harapnyi is köllöt rá. Hád vittünk, hum vót ék kis sunka kaláccsol, hun ék kizs bor. De hát aszt mindenki