Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Bozsik Gabriella: Napjaink alapítványneveinek nyelvi jellemzői

alkalmazni kell (Közigazgatási Kollégium I. sz. állásfoglalása), azzal azonban, hogy az alapítvány céljára figyelemmel kell megállapítani azt az »azonos területet«, melyben az alapítvány nevének más alapítványtól különböznie kell (Ptk. 77. paragrafusának (3) bekezdése)." Az alapítványok neve amiatt, hogy az alapítványnak jogi képviselője, cégbírósági bejegyzése és kuratóriuma, valamint alapító okirata van, leginkább az intézménynevekhez hasonlítható. 2. Mi is az alapítvány? Ezt a fogalmat a következőképpen határozza meg a Magyar értelmező kéziszótár: „alapítvány fn vagyon, amelynek jövedelmét a kezelő szerv az alapítótól előírt (köz)célra köteles fordítani" (Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. 23). A Képes diákszótárban ez olvasható róla: „A kezdeményező által meghatározott közcélra fordítandó vagyon" (Akadémiai Kiadó, Bp. 1992. 26). Az alapítvány fogalmát az Új magyar lexikonban is megtaláljuk: „alapítvány: önálló vagyon, melynek felhasználási célját az alapító határozza meg, kezelésére megfelelő szervet rendel ki, s a vagyonból származó jövedelmet a kezelő szerv a cél szolgálatában köteles felhasználni. Ha az alapító kezelő szervet nem jelölt meg, a felügyeleti hatóság intézkedik annak felállításáról" (Akadémiai Kiadó, Bp. 1960). Ezen nevek újdonságát az is bizonyítja, hogy nyelvtanaink még nem foglalkoznak ezzel a névcsoporttal. Ebből következően a témának csak szerény szakirodalma ismeretes jelenleg. A helyesírási szakkönyvek is csak kevés említést tesznek az alapítványnevekről. Az 1984-es 11. kiadású akadémiai szabályzat sem szabálypontban, sem a szótári részben nem mutat be egyetlen ilyen példát sem. A Helyesírási kéziszótár az alapítvány címszóban feltünteti a Kazinczyalapítvány példát (Bp. 1988. 25). 227